Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában
Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában Az 1942. április 31-i nemzetvédelmi helyzetjelentése már némi javulásról számolt be. „A város lakosságának hangulata valamivel javult, főként április hó második felében. [...] A legfőbb beszélgetési téma még mindig a januári razzia, aminek oka egyrészt annak borzalmas hatása a város gazdasági helyzetére, másrészt pedig az, hogy a felelősség kérdésében megindult a vizsgálat, amelynek következtében eddig elhelyezték a könnyűhadosztály parancsnokát, az összes csendőrtiszteket és a csendőrtanosztály teljes személyzetét. [...] A szerbség passzívan viselkedik és összetartása rendkívüli. Po- povics Milán országgyűlési képviselő körül tömörül.’"32 (A Növi Sad-i perben ő sem kerülhette el a sorsát.) A második világháború utolsó időszakának katonai közigazgatása és Pécs szovjet kézre jutása Horváth Kázmér naplójában az élő közvetítések drámaiságával elevenedik meg. Nincs sok forrásunk erről az időszakról, ezért különösen izgalmasak azok a beszámolók, amelyek az egyes településeket azokban az utolsó napokban ábrázolják, amelyek után a front átvonult rajtuk. Március 31-ével bocsátották el a hadseregből, ahol közigazgatási előadóként működött. Az ezt megelőző „hat hónap alatt végigjártam az egész országot. Csaknem valamennyi várost, s százezrekkel együtt éltem át azt a borzalmas tragédiát, melyen népünk és országunk keresztülment. Láttam városokat összeomla- ni és láttam a hajléktalanok nyomorát a nyugati határon”.33 (Az 1945-ös igazolási eljárás során azzal védi magát, hogy egyes települések - köztük Pécs - polgári lakosságának kiürítését akadályozta meg. Perr Viktor egyenesen „ellenálló”-ként emlegeti, mint aki összekötő volt a Petőfi-dandár és a magyarországi partizánmozgalom között.)34 A második világháború utáni Pécs rendszerváltozását a polgár szemüvegén keresztül követhetjük nyomon. Az első vörös május elsejei „felvonulás minden lelkesedés nélkül való volt” - írta naplójába nem minden szarkazmus nélkül.35 Végigkövette, és saját bőrén érezhette is, hogyan szerzik meg a kommunisták a hatalmat. Röviddel a „fordulat éve” után meglátogatta lánya36 munkaadóját, a Városi Könyvtár vezetőjét. 1949. augusztus 17-én ezt jegyzi fel naplójába: „Benn a vezető szobájában ott ült Csorba Győző egy nagy halom lehúzott lap előtt. Könyvek jegyzéke, amelyeket ki kell selejtezni a közkönyvtárból. Valami ötven lap.37 [...] A magyar irodalom termésének több mint a felét - jobbik felét - cenzúrázták ki budapesti kulturfelelősök,”38 Aztán megmutatta a listát: Herceg Ferenc, Jókai és Mikszáth is szerepelt rajta. Oroszokkal fogják elárasztani a magyar könyvpiacot - jósolta Csorba Győző. 32 MNL BaML XIV. 29. Napi események, iratok, dokumentumok gyűjtője, 1941-1942. 33 MNL BaML XIV. 29. Napi események, iratok, dokumentumok gyűjtője, 1945-1947. [Kedves Tarján úr!], 1945. április 12. 34 MNL BaML XIV. 29. Napi események, iratok, dokumentumok gyűjtője, 1945-1947. [Perr Viktor igazoló irta], 1945. április 14. 35 MNL BaML XIV. 29. Napi események, iratok, dokumentumok gyűjtője, 1945-1947. 36 Horváth Mária. 37 Eltávolították a selejtet a közkönyvtárakból. Kosáryné Réz Lola, Bromfield és társai... Dunántúli Napló, 1949. augusztus 14. 6. 38 MNL BaML XIV. 29. Napi események, hírek, dokumentumok gyűjtője, 1948-1950. 286
