Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében
Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében A középnemesek birtokai Ebbe a csoportba azokat soroltuk be, akik esetében az egy főre eső birtok 100-1000 hold között volt, s a családtagok együttes birtoknagysága sem haladta meg a 3000 holdat. A források alapján a Somogy megyei nemesi birtokosok közül 165-én ebbe a csoportba tartoztak. Az 1000 magyar holdat tapasztalati úton olyan birtokméretnek gondoljuk, amely a rajta élő néhány úrbéres adójával, robotjával, illetve kicsinyke majorságával (szántó, rét kert, szőlő) a földesúri család ellátását már tudja biztosítani, s ugyanakkor némi piacra vihető terméket is adhat. Érdemes példaként Berzsenyi Dániel 619 holdas niklai birtokára gondolni, amelyből szerényen, de meg tudott élni a költő.36 Noszlopy Antal vrácsiki és sörnyei köznemes 1802-ben vette át örökségét, a maga 760 holdján pótlólagos jövedelmek (hivatal stb.) nélkül is fenn tudta tartani családját.37 A köznemesek számossága miatt nincs arra lehetőségünk, hogy minden részletre kiterjedően megvizsgáljuk e réteget, de néhány belső réteg kétségtelenül körvonalazódik. Az egyik ilyen a korábban említett három nagy „hagyaték” kapcsán a megyébe betelepedett, s itt elszaporodott családok listája. Főleg a Koroknyay- és a Somlyay- Faiszy hagyaték mentén figyelhető meg, hogy egyes településeken akár 15-20 részre tagolódott birtokok jöttek létre. Az ilyen földek birtokosai sokszor egyáltalán nem éltek Somogybán, itteni lakhatásukra vonatkozóan nem nagyon vannak bizonyítékok, viszont a nemesi birtokösszeírás, mint jogtulajdonosokat, számon tartotta őket. A „hagyatékokhoz” tartozó birtokok az idők során nagyon szétaprózódtak. Jellemző példa lehet a korábban a Koroknyay-hagyatékhoz tartozó, hatalmas határral rendelkező Nagybajom, a megye legnépesebb települése, ahol például egy 1791. évi földkönyv adatai szerint 29 nemesi tulajdonosnak volt földje.38 A köznemesi földek apró- zódása persze nemcsak a „hagyatékok” kapcsán figyelhető meg. Volt egy olyan rétege a köznemességnek, amelynek tagjai valamilyen jövedelmező állást szereztek, és ennek révén meglévő földjeiket jelentősen ki tudták bővíteni, s így előbb-utóbb jómódú birtokossá is válhattak. Több olyan családot ismerünk, amelynek tagjai familiárisként a Somogy megyei nagybirtokokon töltöttek be irányítási funkciót, s erre alapozva tudtak földeket szerezni. A leghíresebb eset talán a Kacskovicsoké, akik Felsőmocsoládon szereztek csaknem 900 holdat. A felső-magyarországi területekről érkezett Kacskovics Ignácz a 18. század utolsó harmadában a Flunyady-birtokon volt számtartó. Fia, Mihály az Esterházyak kaposvári uradalmának ügyésze volt a 19. század első évtizedeiben, de több más uradalom ügyeit is intézte.39 Az különösen szerencsés lehetett, ha az ilyen megbízások megyei hivatalok 36 A költő anyagi helyzete sejthető a feleségével folytatott levelezése révén. Lásd: Berzsenyi 1978, 489- 492. 37 Andrássy 1987,7. 38 Lásd: Solymosi 1979, 148. Táblázat. A legkisebb nemesi birtokkal az 1791. évi földkönyv adatai alapján Tömlényi hadnagy rendelkezett (2 hold), de nem sokkal volt nagyobb Szentmiklóssy László 5 holdas földje sem. 39 Baranyai 1914, 620. 275
