Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében
Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében vagy állások megszerzésével bővültek, így például a szolgabíróság, a jegyzői és az ügyészi hivatal, az adószedői állás stb. elnyerése jelentősen növelhette egy köznemes befolyását. Kisnemesek és a nemesi közbirtokosságok Az r8o6. évi összeírás adatai között 45 olyan birtokost jegyeztek fel, akiknek 100 holdnál kisebb birtoka volt Somogybán. A csoport felében olyan neveket találunk, amelyek ma már azonosíthatatlanok. Másik részük viszont érdekesebb: előfordulnak köztük olyanok, akik esetében a família más tagjait még a nagyobb földdel rendelkező köznemesi csoportba soroltuk, ám jelen esetben néhány családtag esetében már csak töredékföldek jelennek meg. Ilyen például a Thulmon, a Bárány, a Paiss, a Somogyi stb. nemesi család néhány tagja.40 Joggal feltételezhetjük, hogy ezen esetekben egy népes família sajátos földörökítésével állunk szembe. Ismerünk eseteket, amikor az örökös elérte már a nagykorúságot, de apja még nem adta át neki a birtokot, s egyelőre csak néhány holdat kapott gazdálkodni. Szintén ismert gyakorlat, amikor a köznemes felesége hozott pár tucat holdat a házasságba. A hosszú időn át tartó birtokirányítási szolgálatokért a földesuraktól kapott földekre is vannak példák (Nagyváthy János). Már ezek a példák is utalnak arra, hogy nem kell mindenben a nemesi birtokok differenciálódását látnunk, nagyon sok oka lehetett a 100 holdnál kisebb méretű birtokok kialakulásának. A nemesi kisbirtokok érdekes esete volt az országban a kuriális falvak (közbirtokosságok) kialakulása. Ezek eredete sokszor a középkorban kereshető.41 Somogybán 1806-ban öt faluban, Déden, Viden, Pátróban, Szakácsiban és Kisfaludon éltek kuriális nemesek, összesen 16 883 holdat, a megye területének 1,24%-át birtokolva.42 Az ilyen településeken a birtokösszeírások személyenként nem tüntették fel az egyes nemesek által birtokolt földek méretét, csak a falu teljes határát.43 A kuriális falvakban megkülönböztettek törzsökös és jövevény családokat. A törzsökös családok közül többen kiemelkedtek, s rokonságuk, vagy valamilyen hivatal révén lehetőségük nyílt a földszerzésre máshol is. Egyáltalán nem volt ritka a 19. században az olyan nemesi család, amelynek tagjai kuriálisként kezdték pályafutásukat, de később megbecsült középnemesként élhették le életüket (Bakó, Madarász stb.).44 Fontos még megemlítenünk, hogy a megye nemességének tekintélyes része élt ezekben a falvakban: 1787- ben az említett öt kuriális faluban 800 nemes férfit találunk, a vármegyei nemes férfiak 37,5%-át.45 « MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 282. 41 Lásd: Ódor 1989, 33. 42 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 282.; illetve lásd még Ö 198, Ö 281. 43 Az ott élőket név szerint csak a nemesi összeírásokból lehet megismerni. 44 A felsoroláshoz lásd: Baranyai 1914, 598. 45 Lásd: Pótlás 1975 adatai alapján számolva. 276
