Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében
Kaposi Zoltán: Nemesi és egyházi birtokok a 19. század eleji Somogy vármegyében A legnagyobb egyházi birtokos a Veszprémi püspökség volt. Működése átfogta az egész megyét. A püspökség uradalmi központja Karád volt, amely a 19. század elején csaknem 2000 lakossal bíró település volt. Méretéből következően mezővárosnak gondolták, de valójában nem volt piactartási joga.29 A püspökség birtokai döntően a Veszprémhez közelebbi Északkelet-Somogybán feküdtek, de elszórtan voltak földjei máshol is, például délen, Görgetegen. A püspökséghez egész falvak tartoztak, egyedül Törökkoppányon kellett a herceg Esterházyval felerészben osztoznia.30 Somogybán több káptalani uradalom is volt. A Veszprémi káptalannak 24 000 holdat kitevő földjei a megye északkeleti csücskében, elsődlegesen Kiliti és Ságvár vidékén feküdtek. Kiliti a 19. században, amíg Siófok meg nem erősödött, a térség egyik legnépesebb települése volt. Nyugat-Somogybán helyezkedett el az Esztergomi káptalan 26 000 holdas latifundiuma Tapsony központtal.31 Az uradalom közvetlenül a megyehatáron feküdt, egyes részei átnyúltak Zalába, de volt egy önálló kerülete So- mogyszobon is. A Pécsi káptalan földjei Baranya megyében helyezkedtek el, ám egy faluja, Drávakeresztúr átnyúlt Somogyba. Apátsági, prépostsági és plébániai birtokok is voltak Somogybán. Közülük a legnagyobb a Tihanyi apátság birtoka volt. A bencés rendet 1802-ben visszaállították jogaiba, így a Tihanyi apátság is visszakerült a Vallásalaptól a rendhez. A négy hazai bencés uradalom közül az apátság földjeinek jelentős része Somogybán, mégpedig a Balaton déli partján, a kőröshegyi Széchényi, a Kiliti központú veszprémi káptalani, illetve a püspökség karádi uradalma között helyezkedett el. Az apátsági birtokok jószágkormányzósága átalakult, a majorsági gazdálkodás központja Szántódra, míg az erdőgazdásági Endrédre került.32 A Kaposvár melletti szentjakabi bencés apátság javadalma a négy szomszédos falut tömörítő lakócsai uradalom volt a döntően horvátok által lakott vidéken, a Dráva mentén. A 11 000 holdas uradalmat bérbe adva hasznosították.33 Érdekes színfolt a Custodiatus birtoka. Az I. István által létrehozott fehérvári őrkanonokság utolsó kusztosa, Edling Rezső görzi érsek 1804-ben meghalt, s a megüresedett birtokra sokan pályáztak. Ferenc király 1806. évi rendelete értelmében a Magyar Kegyes Tanítórend kapta meg a kb. 50 000 holdas javadalmat.34 A birtok jövedelméből kellett a piaristáknak fenntartani iskoláikat. A birtokokból 38 000 hold Somogybán, a többi Tolnában, illetve a zalai-veszprémi Balaton parton feküdt. Egy gyengén jövedelmező birtokot vehettek át 1807-ben a piaristák, az az 1804. évi kamarai összeírás szerint a területnek csak 20%-át használták.35 Három nagyobb kerületbe szerveződött a piaristák somogyi birtoka: központja Mernyén volt, de volt egy gazdasági egysége Kelet-Somogyban Gölle körül, s délen Nagydobsza vidékén is. 29 Tóth 1988,69. 30 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 282. 31 Uo. 32 Fülöp 1990, 519. 33 Ennek oka, hogy a központ és az uradalom között nagyjából 100 km-es távolság volt. 34 Tóth 1978,9-10., 110. 35 Uo. 9-10. 274
