Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950)
Kalász Gyula: „Itt rakjuk le a szocializmus alapjait”. Az osztályharc az iskolában (1945-1950) lé P. Kincses Károly mohácsi ferencrendi szerzetes: „Nem vagyok illetékes az iskola őrzésében, zendülést soha nem szerveztünk, a mi testőrünk az Isten”.17 * Az új főhatóság elrendelte az állami alkalmazotti státusba való átminősítést, aminek elfogadásáról mindenkinek nyilatkozatot kellett aláírni. A szimpla papírmunka mögött azonban lelkiismereti dilemma kényszere állt: feladni a meggyőződést, vagy képmutatóan, de élni, bár a gyanakvás légkörében. Még ellentmondásosabb a képlet az egyházi személyek esetében. Ők már leginkább a hitoktatás tekintetében jöhetnek szóba, így személyükön keresztül a vallásoktatás léte vált kérdésessé. Valamivel egyszerűbb a világi papság helyzete, mivel ők püspöki irányítás alá tartoztak. A szerzetesek szigorúbb belső világában jó példa a ciszterci rendtől elvett Nagy Lajos Gimnázium igazgatójának, Kühn Szaniszlónak válaszlevele: „Tisztelettel közlöm, hogy a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter úr [...] rendeletével történt igazgatói megbízást nincs módomban elfogadni, mivel mint szerzetes csak a rendfőnökömtől fogadhatok el szolgálati beosztást”.19 A hatalom nem volt ostoba, tudta, hogy ilyen válaszok jönnek. Az állásuktól így - ne szépítsük - eltávolítottak miatt, főképp a középfokú oktatásban krízishelyzet állt elő. Csak a pécsi, immár volt szerzetesi iskolákra fókuszálva tételesen igazolható ez az állítás. A tankerületi főigazgatóhoz írt jelentésekben súlyos tanárhiányról adnak tájékoztatást. Számszerűsítve a következőkkel szembesülhetünk: Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnázium: heti összes óra: 185, ellátatlan: 101, 54.6%; Pécsi Állami (volt Pius) Gimnázium: heti összes óra: 193, ellátatlan: 84, 43.5%; Pécsi Állami Leánygimnázium: ellátatlan: 21 óra/hét.19 A mindent átszövő politikai nyomás alatt azoknak a pedagógusoknak sem volt könnyű helyzetük, akik nem a felekezeti iskolákban dolgoztak. Fölöttük is lebegett az egzisztenciális fenyegetettség réme. Jó példa erre a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatójának sorsa, aki a tanévnyitó tantestületi alakuló értekezleten elmondott beszédét meggondolatlanul ezzel a nem ideológiakompatibilis mondattal zárta: „[...] a változásoknak és új elveknek szemmeltartásával kell kezdenünk az új tanévünket, hogy helyünkön jó munkát végezve Isten áldása legyen az 1948-49-i iskolai éven”.20 Tavasszal már nem ő vezette az intézményt. A diktatúra ugyanis az embert a lelkében is maga alá akarta gyűrni, hogy még kiszolgáltatottabbá tegye. Ezért volt minden megtévesztő szlogen ellenére ádáz ellensége vallásnak, hitéletnek. Nem köntörfalazott a minisztérium IV/4. ügyosztályának vezetője a bajai Állami III. Béla Gimnázium 1948. december 21-én megtartott rendkívüli tantestületi értekezletén (mellesleg Sztálin születésnapjára időzítve). Előadásának egyetlen témája, hogy az egyházzal, mint a klerikális reakció iskolai, a fiatalságot érintő káros tevékenységével szemben fel kell venni a kíméletlen harcot. Erre jó ürügy 17 Vö. MNL BaML VI. 501. a. Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai. Tanfelügyelői iratok. Iskolák államosítása 1948-49. 4513/1948. csomag, 225. sz. doboz is Uo. Iktatott iratok 1947/48. 4261-1/47/48. 160. sz. doboz 19 Uo. Tanfelügyelői iratok. Tantárgyfelosztás 1948/49. 20 Uo. Iktatott iratok 1948/49. 191/1948-49. 211. sz. doboz 263
