Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig

Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig

Az oroszlános címer. Véssey Ferenc vései síremlékének részlete (Fotó: Zsirai Tibor, 2014.)

Testvére, Véssey István 1813 és 1843 között a marcali járás főszolgabírója volt, 1819-től pedig Somogy vármegye táblabírája. Felesége Vitnyédy Teréz (1785-1823) volt. Több gyermekük született: Anna Lujza (1809-?), István (1813-?), Zsuzsa (?-?), Mária (1816-1858), és Márton (1819-1853). Véssey Mártonnak 1842-ben hirdették ki ügyvédi oklevelét a megyegyűlésben, aki ezt követően a köznemesi birtokosok jogi képviseletét látta el. 1843-ban tiszteletbeli vármegyei alügyész, majd 1848-ban táblabíró lett. 1846-47-ben somogyi egyházmegyei felügyelő is volt. 1850-ben kötött házasságot Langekker Vilhelminával, az adatok tanulsága szerint Szőkedencsen a család tagjai közül elsőként. Egy gyermekük született, László (1851-1897).5

Véssey István további testvérei közül, Mihály (1767-1815) és József (1777-1849) a családi hagyományok miatt a Vas vármegyei Ostílyasszonyfán birtokos Ostffy családból választottak feleséget, mégpedig egy testvérpárt. Mihály 1802-ben feleségül vette Terézt, míg József 1805 körül Annát. Mihálynak hét, míg Józsefnek egy gyermeke született. A ma is álló vései családi sírboltot Véssey József és felesége építtette egyetlen gyermekük, Sándor (1815-?) korai halála után.

5 SMÜK 2000, 188.; Jáni 2004, 327.

246