Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig
Huszár Mihály: Oroszlános címer és Luther-rózsa. A vései Véssey család története 1946-ig Véssey Mihály az 1791-es évektől a köznemesi birtokosok jogi képviselője volt. 1795-ben kinevezték Somogy vármegye másodalügyészének, majd öt évre a kanizsai járás alszolgabírójává. 1800-1815 között ismét Somogybán, a marcali járásban, mint főszolgabíró működött.61818-ban Véssey Józsefné a Vas vármegyei javait a gyerekkorú unokahúgainak adta át, miután sógora, Véssey Mihály 47 éves korában meghalt. Mind a hét gyermekének a gyámja a testvére, Véssey József táblabíró lett, aki 1843- ban, mint özvegyember Kaposvárra költözött és gyámleányára, Karolinára (1808- 1855) - Németh Antal ügyvéd, táblabíró, és 1848-49-ben a város polgármesterének a feleségére - bízta a magáról és inasáról való gondoskodást.7 Véssey Mihály és Ostffy Teréz legidősebb gyermeke, Véssey Antal (1802-1882) 1839-ben kötött házasságot a paksi Szeniczey Emíliával (1811-?). Nyolc gyermekük született, akik közül négyen korán meghaltak, négy élte meg a felnőtt kort és alapított családot. 1825-től ügyészként a köznemesi birtokosok jogi ügyeivel foglalkozott, majd 1828-40 között a marcali járás alszolgabírójaként szerzett közigazgatási tapasztalatot.8 1842 és 1877 között a vései egyház felügyelői tisztségét is betöltötte. Az ő vezetésével - somogyi evangélikus nemesi családok, Thulmonok, Berzsenyiek és Bárányok támogatásával - épült fel a ma is álló templom 1873-ban.9 Véssey Antal lánya, Irma (1844-1921) egy másik, Csákányban élő evangélikus család tagjával, a Kelevízen birtokot szerző Lehner Vilmossal (1837-1873) házasodott össze. Egyik fiúk, Lehner Vilmos (1873-1962) a járás főszolgabírója (1904-1921), később felsőházi tag lett. Ez a rokonság olyan erős kapcsolatot jelentett, hogy a családi eseményeken, esküvőkön, kereszteléseken a Lehnerek mindig megjelentek.10 Véssey Mihály és Ostffy Teréz másik fia Lajos (1805-1860) volt, aki 1825-ben az ügyvédi diplomáját egyszerre kapta, líceumi iskolatársával és barátjával, Berzsenyi Farkassal. Öccse, a fiatalon elhunyt Gábor (1807-1828) szintén velük tanult együtt, 1824-től Bécsben huszár hadnagy volt.11 Véssey Lajos 1828-tól a megye aljegyzőjeként is dolgozott, majd a köznemesi birtokosok jogi képviselői posztját, 1833-tól pedig a marcali járás második alszolgabírói tisztségét töltötte be. 1837-től tiszteletbeli főjegyzője, majd 1843-tól valóságos főjegyzője lett Somogy vármegyének. 1839 és 1846 között, majd 1847 és 1859 között a somogyi egyházmegyei felügyelői tisztséget is viselte.12 1833-ban feleségül vette szentmártoni Radó Krisztinát (1814-?), négy gyermekük született: Ilona (1833-1851), Emilia (1836-1851), Sándor (1839-1912) és Mihály (1843- 1908). 1856-ban ők építtették Szőkedencsen az ún. felső kastélyt, így ez vált a család 6SMÜK2000, 188. 7 MNL SMI. XIV. 30. Németh Antalné Véssey Karolina iratai, 1818-1844. s SMÜK 2000, 188. 9 Jani 2004, 357., 361. 10 H. Rádics 2014, 17-20. 11 Fórizs 2014, 982., 1095. Berzsenyi Farkas (1803-1880) Berzsenyi Dániel niklai költő fia, együtt járt Sopronban Véssey Lajossal. Önképzőköri verseiket tartalmazó kötetük ma a Marcali Múzeumban található. 12 SMÜK 2000, 188.; Jani 2004, 327. 247
