Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gréczyné Sallai Gizella: Günther László visszaemlékezése a múltra
Gréczyné Sallai Gizella: Günther László visszaemlékezése a múltra Karintiába ment, ahol főerdész lett, mint jól végzett erdész és mérnök. A család eredetét igazoló fontos okiratok voltak a birtokában és azok vele együtt sírba szálltak. Elbeszélésből tudjuk, volt egy párbaja és utána egy nagy pere a Günther család eredetével, a „h”betű használatával kapcsolatban. Erre ő a család eredetét igazoló minden lehető okiratot beszerzett, ezekből kiderült, hogy családunk a legrégibb eredetű bajor nemesi családok közé tartozik. Az ősök nagy része magas állású katonatisztekből állt és nem egy kapcsolat főrangú családokhoz vezetett. Visszatérve az ősi család dolgaira, az ős Günther Károly második házassága után a már felnőtt gyermekeit anyagiakban kielégítette. Nem kutatták a gyermekeik, ki mennyit kapott, hogy ez végleges-e. A mi apánk tizenkétezer forinttal hagyta el a szülői házat. Mikor megnősült, jó anyánkkal meglátogatta az ősi házat, azután már csak a temetésére ment el. Amint elhagyta a szülői házat, Bécsbe ment a Sina Simon báró ott székelő jószágigazgatójához, s mint kitűnő minősítéssel végzett erdész és mérnök, felajánlotta szolgálatát az uradalomnak. Lits Sándor igazgató nagy jóakarattal fogadta, s mert éppen ilyen emberre szükség volt, azonnal felvette szolgálatába. Megbízást is kapott a Tolna megyében lévő Sina birtok felmérésére. Lakhelyéül Simontornyát, mint a felügyelői kerület székhelyét jelölték meg. Itt ismerkedett meg jó anyánkkal, Hess Amáliával, Hess Miklós és Gróf Anna lányával, s bár nem sokat tudott még magyarul, jó anyánk meg németül, de azét hamarosan házasság lett belőle. Nagyanyánk 33 éves kora óta élt özvegységben hét gyermekével, korán elhalt férje a Styrum Limburg gróf féle uradalom tiszttartója volt. A Tolna vármegyében végzett mérnöki munka az illetékeseknél nagy tetszést és elismerést aratott. Következésképpen megbízták jó apánkat a Sina birtok egy nagyobb részének felmérésével és térképezésével. Évekig tartó munka volt ez és igen nagy területet ölelt fel. Akkor még Hatvan, Isaszeg és Gödöllő is a birtokhoz tartozott. E második megbízással kinevezték apánkat uradalmi mérnöknek és ezzel véglegesen az uradalmi tisztikar kötelékében tartozott. Örkényben elkezdte a munkát ahol engedélyt kapott az uradalomtól a házasságra és 1862. július í-én megtartották az esküvőt. Elkezdődött a vándorélet, már ketten járták az erdőt, mezőt. Künn laktak a szabadban sátor alatt aludtak, ott is főztek. Megszületett Ida lányuk, ő lett a harmadik vándor a családban, velük nevelődött a mezőkön, fára szerelt hintabölcsőben altatták. Életmódjuk mindig a tereptől függött, mikor hol ütöttek tanyát. Mikor végre a munka elkészült kinevezték atyánkat Bánátba, a blumentáli (máslaki) uradalomhoz tartozó Charlottenburgba / Saroltavár/ főerdésznek. Itt született Károly és Janka, kik kis korukban meghaltak. Ez nagyon szép hely volt és bár a vándor életnek vége lett, de bizony itt is magányos életet éltek. Afőerdészi lak az erdő közepén volt, ami szolgálati szempontból nagyon jó, de az életet megnehezítette, különösen télen. A farkasok az udvarba is bátran bejöttek, atyán szokta megtizedelni ilyenkor őket. Bánátból 1868-ban áthelyezték atyának Simontornyára, ugyancsak főerdészi minőségben, de már nagyobb hatáskörrel. Az állással szép nagy lakás, magasabb javadalom, segédtiszttartás és szép fogat járt. Ide tartozott Kisszékely és Pélpuszta erdőbirtoka is. Kisszékelyben már erdészeti akadémiát végzett tiszt működött közerdészeti minőségid
