Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gőzsy Zoltán: Az 1765-1766-os baranyai parasztmozgalom elterjedésének okai
Gőzsy Zoltán: Az 1765-1766-os baranyai parasztmozgalom elterjedésének okai tatták az országos és a megyei, valamint az egyházi hatóságokat a parasztmozgalmak. Mind Klimo György püspök és főispán, mind Hojtsy Mihály alispán, valamint a vármegye apparátusa folyamatosan kapott híreket már 1765 tavaszától, de inkább nyarától kezdve a Nyugat-dunántúli eseményekről. Emellett az egész időszak alatt különböző instrukciók érkeztek az országos hatóságoktól a jobbágykérdés kezelésével kapcsolatban.27 Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy sok esetben felkészületlenül érték a megmozdulások, a parasztok különböző megnyilvánulásai a vármegyét és az egyes uradalmakat, másrészt (és éppen ebből következően) a birtokosok igen gyakran nem megfelelő válaszokat adtak az őket ért kihívásokra. Ezek nagyban hozzájárultak a helyzet eszkalálódásához. A beérkezett jelentések igen pontosan körülírták a más megyékben zajló folyamatokat, ám látnunk kell, hogy leginkább a parasztok számukra szokatlan és rendellenes eljárásaival foglalkoztak,28 azt próbálták leírni. A megmozdulások okait azonban már kevéssé elemezték. E mögött leginkább az állt, hogy teljes mértékben elutasították a parasztok eljárásait, és meg sem próbálták azokat logikusan vagy akár empatikusán értelmezni. A parasztok magatartásában azt látták, hogy egy kialakult rendben okoznak zavarokat, károkat, és az egyetlen gyógymód a korábbi rend helyreállítása. A birtokosok úgy érzékelték, hogy rövid távon a nyári mezőgazdasági munkák eredményét, lefolyását kockáztatják a parasztok, hosszútávon pedig a meggyökeresedett társadalmi, gazdasági rendszert, azt a hierarchiát, ami számukra egyedül elfogadható, egyedül méltányolható volt. A források tükrében bátran állíthatjuk, hogy a korabeli nemesség a parasztok megnyilvánulásait egyfajta krízisként értelmezte. Azáltal, hogy bizonyos szolgáltatásokat megtagadtak, egyfajta bizonytalansági állapotot idéztek elő. Ráadásul a birtokosok 1766-ra már nem voltak bizonyosak abban, hogy rövid vagy hosszú távon kell számolniuk az újdonságnak számító ellenállással. A bizonytalanságból származó kiszámíthatatlanság is nyomasztóan hatott a birtokosokra, amely ráadásul komplex módon jelentkezett. Kiszámíthatatlanná váltak a betakarítási munkák, amelyek nem csupán egzisztenciális, illetve birtokvezetési szempontból voltak fontosak. A birtokosok szemében az is növelte a jelentőségüket, hogy egy konjunkturális időszakban optimista reményeket fűztek a majorsági gazdálkodásukhoz. Érvényes mindez a társadalmi viszonyokra is. Olyan szokásokat, olyan rendszerelemeket kérdőjeleztek meg a jobbágyok, amelyet a birtokosok fundamentumoknak tartottak. A birtokosokhoz hasonlóan a jobbágyok is a korábbi rend megváltoztatását, illetve annak mértékét nehezményezték leginkább. Ők éppen azt kifogásolták, hogy maguk a birtokosok hoztak változásokat a kialakult rendszerben. Ennek következtében mindkét fél a másikat hibáztatta. 27 Vö. In negotio inquietorum et turbulentorum contribuentium subditorum. PEL 1765. 100. 28 „contra moras insolitas” PEL 1765. 100. 176
