Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)
Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888) nek növekedését jelzi, hogy 4 évi alelnökségét követően 1874 márciusában az ország- gyűlés - „meggyőző szótöbbséggel” - elnökének választotta.22 10 éves országgyűlési szereplést követően érkezett el pályája csúcsára, amikor 1875. március 2-án kelt okirat szerint Ferenc József igazságügy-miniszterré nevezte ki, majd 1877-ben e tisztségében megerősítette.23 Minisztersége alatt számos témát terjesztett a képviselőház elé. Nevéhez és működéséhez számos törvény kodifikációjának előkészítése és megvalósítása fűződik. A fúziót követő Bittó-kabinet minisztereként legjelentősebb ténykedésének talán a büntető kódex mindkét ház általi elfogadása tekinthető. A Jogtudományi Közlöny cikkírója szerint „a felmerült jogászi összeütközések, ellentétes politikai szenvedélyek miatt ő hívott össze egy codex revíziós tanácskozást, majd az igazságügyi bizottságban 51 ülést követően sikerült a kételyeket eloszlatni”. Minisztersége idejére esett a közjegyzői törvény életbeléptetése,24 a váltó- és kereskedelmi eljárások,25 a cégbejegyzések szabályozása, a zugírászat felszámolását célzó intézkedések bevezetése.26 Ekkor kezdték meg az ügyvédekről a statisztikai adatgyűjtést, módosították a bírói gyakorlati vizsga szabályzatát. Irányításával új uzsoratörvényt dolgoztak ki.27 Rendeletileg szabályozták a cseléd és gazda viszonyt,28 a belügyminiszterrel egyetértésben terjesztette a T. Ház elé a gyámsági törvényt,29 a végrendeletek külkellékeiről30 szóló törvénycikket és a sor még hosz- szan folytatható lenne.31 A korabeli vélemények szerint ritka tapintattal valósította meg a törvényszékek számának 107-ről 65-re redukálását. A törvénykezési zavarok elkerülése érdekében a csökkentést két lépcsőben, a törvénykezési területek célszerű „átszabásával” hajtotta végre és ezzel párhuzamosan gondoskodott az illetékességi viszályok elhárításáról. Szervező munkáját jelezte az 1877. V. te. életbelépése, amelyben a miniszter felhatalmazást kapott arra, ha a Curiánál szükséges, engedélyezheti kisegítő bírák alkalmazását. 1878. június 30-án váratlanul lemondott. Mint személyes iratai között található levélfogalmazványából kiderül, úgy vélte, hogy az igazságügy előtt álló nagy feladatoknak minisztertársai támogatása ellenére sem tudna úgy megfelelni, ahogyan ő maga óhajtaná. Volt tehát ereje önként megválni a miniszteri bársonyszéktől annak ellenére, hogy hivatalában a király pár hónappal korábban erősítette meg. A király 22 Perczel Béla 163, az ellenjelölt, Várady Gábor 73 szavazatot kapott. 23 Közben a bonyhádi kerületben folyamatosan elnyerte a mandátumot. 24 1875. augusztus 1. 25 1875. 26 1876. 27 1877. VIII. t.c. 28 1876. XIII. t.c. 29 1877. XX. t.c. 30 1876. XVI. t.c. 31 Jogtudományi Közlöny, 1888. március 30. 131
