Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Cserna Anna: Ideák és kétségek. Hainer Ignác törvénygyakornok naplója 1837-ből
Cserna Anna: Ideák és kétségek. Hainer Ignác törvénygyakornok naplója 1837-ből jegyzőkönyvek kivonatolása, ítéletek, törvénycikkelyek másolása, az uradalmi tisztviselőknek szóló levelek megírása. Az úriszéki, az úrbéri, valamint az uradalmi igazgatási ügyek unaloműzőnek tűnő körmölgetése valójában az ügyintézési tapasztalatok, illetve a jogi ismeretek elmélyítését szolgálta. Kezdetben a mindenre nyitott ifjú ember lelkesedésével végezte a munkáját, az érdekesebb uradalmi ügyeket részletesen is leírta. A közlésre válogatott naplórészletek mégsem a szakmai gyarapodásának illusztrálása, hanem inkább a felnőtt életének kezdetéről, a hétköznapok krónikájáról, a szerettei, a barátai utáni vágyakozásáról, a nyugodt, békés pillanatokról, az újszerű élményekről, a homályos és kiszámíthatatlan jövőhöz kapcsolódó komor gondolatokról tudósítanak bennünket. Ideák, kételyek, kétségek mentén történt a válogatás. Érzelmes, ábrándos rajongása is megjelenik a jegyzetekben, ami nem meglepő, hiszen a romantika korában járunk. A romantikus életérzés nemcsak az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében került kifejezésre, hanem azt a mindennapok embere is átélte egyéni élethelyzeteiben. A nemzeti romantika elemei a szabadság eszméje és vágya, a nemzeti érzés, az invidium hangsúlyozása, az önkifejezés szabadsága, a felfokozott életérzés, a reményvesztés, a világfájdalom, a szenvedélyes és patetikus hangnem felfedezhetők Hainer Ignác naplójegyzeteiben.5 Mi késztette Hainer Ignácot naplóírásra? A kor szelleme, az ifjúsága és a közlési vágya. Az írás közben oly bizalmas légkör teremtődött, amelyben megoszthatta álmait, vágyait, legtitkosabb gondolatait, legmélyebb érzéseit, keserűségét, bizonytalanságait. Ezt a hangulatot leginkább a szeptember 21-i bejegyzése örökítette meg, amelynek kiváltója Laura nővérének levele volt. A testvérek élethelyzete nagyon hasonló 1837 szeptemberében. „Kedves Néném dolga is oly formán ál circiter6 mint az enyim, ami enni inni van, de a’ többi hibázik, egy szóval a’ test hízik de a léleknek Ínségét kel szenvedni, egyszersmind a jövendő setét bús komor színeivel mutatja magát, aggasztván a’ lelket [...]” Mindkettőjük jövője kilátástalanak és bizonytalannak látszott. Apjuk korai halála miatt szerény körülmények között nőttek fel, a megélhetésük egyetlen biztosítéka a pécsi ház volt. Az anyagi nehézségeket a gyerekkoruktól fogva érzékelik. A módosabb anyai nagyanyai örökség is igen késve érkezett az 1840-es években, és mindezt súlyosbította anyjuk tékozló hajlama. Laura nevelőnői állást vállalt Tevelen a Dőry családnál. Igaz, az ő élete viszonylag megnyugtatóan alakult, ugyanis az egykor jelentős birtokkal rendelkező Dőry nemzetiség elszegényedő ágából származó Dőry Mihály vette feleségül. Viszont öccse sorsa nem alakult szerencsésen.7 Hainer Ignác a sötét, ismeretlen jövő miatt nem alaptalanul gyötrődött, ugyanis a pillanatnyi helyzetéből indulva sok-sok nehézséggel számolt. A napló alapján úgy tűnik, hogy 19 évesen felnőtt, egyéniségét, tetteit meghatározó személyiségjegyei már kiforrottak. Hit, remény, nemzet, haza: e fogalmakban 5 Tóth 1965, 363-375. 6 körülbelül 7 Glósz 2014a, 45. 116
