Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
móniumgyár a karzatra. A hangszer 137 millió korona körüli ára elérhetetlennek tűnt a gyülekezetnek a nyomasztó gazdasági viszonyok között. Az Amerikába elszármazott nagyszékelyi hívek azonban összegyűjtötték a pénzt, amiből még a templom körüli vaskerítésre is telt. A Márz-orgona az Angster-cég tulajdonába került. A templom toronyórája eredetileg a templom belső falán is mutatta az időt. Az Angster-cég belekomponálta az órát az új orgonaházba.21 (22. kép, 555. p.) Gyönk kálvinistái közül is a német ajkú hívek vettek 1843-ban önerőből 1055 forintos orgonát. A magyar gyülekezettel történt egyesülésük után a magyarok 1863-ban megváltották a hangszer felét.22 1909-ben itt is új orgona került Angsteréktől a karzatra. Március idusán az ünnepélyes orgonaavató istentiszteleten megjelent a település összes hivatala, társulata és tanáraikkal élükön a gyönki református algimnázium ifjúsága.23 24 Belsősomogy jádi reformált gyülekezete kétszer is élen járt az orgonaépítésben. Hangszerüket 1847-ben a fiatal pesti mester, Kormonyik Nándor (1821—1873) építette első templomi orgonájaként, feltehetőleg mesterremekként. Az avatás után megjelent újsághír szerint „a’jádi közönség létesíti a% isteni tiszteletben a^t, mi a’ szivet megnyitja a’ vallásos érzelmeknek, t. i. orgonát csináltatott.m 1936-ban nagy áldozattal átépíttette a hangszert az egyházközség Gerstenengst József (1891—1972) budapesti orgonaépítővel „olyan modern és művész} tökéletességű orgonává, amilyennel kevés templom dicsekedhetik a messze környéken. ” A falusi orgonák művészi színvonalát meghaladó kétmanuálos hangszer diszpozícióját Szabó Gyula tervezte.25 1945-ben a háborús pusztítás következtében az orgona is tönkrement. Máig romos a hangszer. Magyaratádon 1849. decemberben az esperes az éves látogatásakor megállapította a jegyzőkönyvben, hogy „templom, torony, harangok jók, dicséretes gond van rájuk”. Egy évvel később a gyülekezet orgona beszerzésén fáradozott már. Focht Ferenc (1779— 1852) pécsi orgonaműveshez fordultak. Az elkészült orgonára rákerült az 1851-es évszám. Az orgonaház a nemzeti trikolor szerint zöld színt kapott, piros és fehér díszítéssel.26 Az orgona 1945-ben súlyos károkat szenvedett.27 1852-ben a váraljai nép nagyobb része orgonát óhajtott. A református elöljáróság meg is alkudott Focht Ferenccel egy 10 mutációs orgona elkészítésére, és a hangszerre ki is fizetett 800 pengő forintot. A mester az orgonát a torony felőli karba helyezte volna, de néhány gyülekezeti tag kérésére a templom farában lévő karba került a hang21BaML XI.6. Szerződések. Opus 1006 Nagyszékely ref. Nagyszékelyi Ref. Egyházközség Levéltára. Presb. jkv. 1925. január 14. és 1927. április 24. között. ^DRE RL A/1.L IV/1: 317. Külsősomogyi egyházmegye. Gyönk (magyar). 1887. április 11. 23 Tolnavármegye; 1909. március 21., 3. MNL BaML XI.6. Szerződések. Opus 643 Gyönk ref. 24Komornyik Ferdinánd orgonaépítő 1848. január 4-től szerepel a Hangszerkészítők mesterkönyvében. GÁBRY 1970. 198. Fodor Pál: Orgonaavatás Jádon. Dunántúli Hgyháp és Iskolai Lap, 1847. szeptember 5., 936. 25UJ-Somogy, 1936. szeptember 30., 2-3. Orgonaavatás Somogyjádon. Dunántúli Protestáns Lap, 1937. október 10., 185. 26DtREL II.138.a.6. Magyaratád. 1849. december 8. és 1850. december 8. 27DtREL III.176.a. Somogyi egyházmegye. Magyaratád. 1958. június 12. 496
