Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
szer, amit a hangszer beállítása előtt nagy hirtelenséggel „kicirkalmazjak a mesterlegények A hangszer áprilisi átadását követően a hiányzó 1100 forintot önkéntes adakozással gyűjtötték össze.28 Focht Ferenc halála után a nála inaskodó, majd felszabadult segédként is évekig nála dolgozó Lesnyik József önálló műhelyt nyitott Pécsett. Első önálló orgonáját a középkori falakkal rendelkező nagyharsányi templomba építette. A számadáskönyv szerint jó pénzt fizettek Lesnyiknek, 1853. márciusban 500 forint előpénzt, majd november végéig három részletben még 2150 forintot. Búzát is gyűjtöttek az orgona javára, amelyet eladtak. A szekrény cifrázataiért 37 forint 30 krajcárt adtak ki.29 Közel húsz évvel később Angster József (1834—1918) megvizsgálta a hangszert, és „azegész- nek reparálását; a hibás részeknek kivetését, ezek helyébe újak készítését, a hangok megerősítését, ’s átaljában az egésznek jóvátételét” ajánlotta az egyházi elöljáróságnak. Az egyezség meg is köttetett. A javítási költséget a mészkemencéhez történő fa szállításával fedezték, református gazdánként fél öl fa mennyiségben.30 Az 1850-es évek közepén Enzsel Gedeon kőröshegyi tanító az egyetértés és a szorgalom mintájaként méltatta reformáta gyülekezetét a Vasárnapi Újságban. Jó ízléssel épült templomtornyukban 4, 8, és 15 mázsás harangokiaknak, és 13 változatú orgonát is készíttettek. Szász Károly vizitációs jegyzőkönyve szerint a hangszert 1852-ben „1060 pengőforintért egy keszthelyi asztalossal" építtette a gyülekezet.31 Alig tíz évvel később, egy kisgyermek gyufával történő játszadozása következében leégtek a kőröshegyi egyházi épületek, a templom az orgonával, a papi és tanítói lak. Az egyházközségi tagok ismét buzgólkodtak. Már 1877-ben szerződtek a budapesti Országh Sándor (1838—1917) m. kir. udvari orgonaépítővel egy 10 változatú orgonára. Az 1550 forint értékű hangszer július 8-án adatott át a közhasználatnak.32 A szekszárdi kálvinisták első orgonájának 1853-as építéséről a helyi katolikus plébános egyik levele számol be. Az orgona festése és „pictorálása" a református számadáskönyv szerint a következő évben 250 váltóforintba került.33 1909-ben új, csőrendszerű orgonát rendelt az egyházközség az Angster-gyártól. A szerződés nyitva hagyta, hogy az egyházközség értékesíti-e az orgonát, vagy Angsterék veszik át annak ónanyagát kilogrammonként 1 koronáért. A „művész} tökéletességű" új hangszer június 6-i avató istentiszteletén — kivételes módon — mindkét orgona megszólalt. A kezdeti 28Váraljai Ref. Egyházközség Levéltára. „Ezen Inventariumot készítette a' Váraljai Ref: Ekkta számára ...” kötet. 29BREL C.76.e. Nagyharsány. Számadáskönyv. 1853-dik évi költség. 30BREL C.76.b. Nagyharsány. Presb. jkv. 1872. február 19., március 17. és 1873. március 7. 31 Vasárnapi Újság, 1856. szeptember 28., 340-341. DRE RL A/l.i. IV/I: 455. Külsősomogyi egyházmegye. Kőröshegy. 1887. május 2. Az „asztalod nem lehet más személy, mint Tischler István (Tislér, 1795— 1858) keszthelyi orgonakészítő. 32DRE RL A/l.i. Uo. 455-457. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862. szeptember 7., 1166-1167. és 1877. július 29., 945-946. 33PEL I.l.a.l. 1793/1853. Thomaer Ignác plébános 1853. december 3-i levele a püspökhöz. DRE RL D.254. Ohm(?) György Ekklésia gondnokának Szám adása az 1854lk évre. 497
