Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
Hajdók Judit „A vallásos buzgóság és az áhitat emelésére.” Orgonák, orgonabeszerzések Dél-Dunántúl református templomaiban1 2 * 4 5 Az újkor két vallásreformátora, Luther és Kálvin a meghirdetett tanaikban különbözően ítélték meg a zenét, az orgona hangszert. Luther így vallott 1538-ban: „En, Dr. Martinus Euther, Istentől, az Atyától és a mi Erünk jézus Krisztustól kegyelmet és békét kérek azpknak, akik a zene szabad művészetét kedvelik. Egész szívemből dicsérem és magasztalom a Zene szabad művészetét, Istennek az} a szjp és pompás adományát. A lutheri vallási érzület énektípusa a német korái, amely J. S. Bachnak és kortársainak vált zenei ihletőjévé. Kálvin elhatárolódott a feleslegesen cirkalmas, figurális zenétől: „Aypk az énekek és dallamok, amelyek csupán a fűlnek gyönyörűségére szereztettek, egyáltalán nem illenek az egyház méltóságához és lehetetlen, hogy nagyban magukra ne vonják Isten rosszallását. ’6 Strasbourg!, száműzetése idején kezdte el szerkeszteni, majd munkatársai segítségével összeállította a gyülekezeti énekeket, a zsoltárgyűjteményt, a Psalteriumot, amelyek a református evangéliumi gyülekezetek és a keresztény hymnológia nagybecsű értékeivé váltak. A magyar kálvinizmus megszilárdulásakor Méliusz Juhász Péter (1536 k—1572) püspök vezetésével az 1562. nyarán megfogalmazott Debreceni Hitvallás elítélte az orgonát: gonoszságot cselekszenek tehát, a kik a kánonszabta órákat [...] lemormolják és a szent gyülekezetben orgonát tartanak mint a pápisták és mások j Az öt évvel későbbi Debreceni zsinat az anyanyelven történő éneklés fontosságát hangsúlyozta: „Az éneklést mint a tudománynak, buzdításnak és isteni tiszteletnek részét, a szent irás szerint beveszyzük. Tanítván, intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel és lelki énekekkel. De úgy, hogy megértett nyelven énekeljenek [...]. Az Antikrisytus táncoltató miséjéhez alkalmazott hangszereket pedig, a képekkel együtt, kihányjuk, [...].’* A jelen tanulmánynak nem tárgya a reformált teológusok hangszerhasználati rendelkezéseinek és a magyar nyelvű nemes veretű zsoltárgyűjtemények alkotóinak az orgonát száműző, vagy ritkábban tűrő nézeteinek az ismertetése, sem a nézetek formálódásának bemutatása napjainkig, amikorra az orgona a liturgia teljes értékű eszközévé vált. Az út nem volt vitáktól mentes. Az évszázadok alatt sok tíz értekezés, végzés, tanulmány, cikk szólt az orgona mellett vagy ellen. Álljon itt egy példa arról, 1A tanulmány a mai Magyarország három megyéjének (Baranya, Somogy, Tolna) orgonáival foglalkozik. A szerző személyesen látta az orgonákat, néhány kivételtől eltekintve. 2 LUTH ER 1538. 2. ’DOUMERGUE 1994. 6. 4 KISS 1881. 197. 5 KISS 1881. 574. 493
