Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

kerülhet sor. "A genfi emlékműpályázatra küldött munkájának bronzba öntött másából a magyarországi református egyháznak is adományozott. A Magyar Nemzeti galéria 159-ben vásárolt 38,5 cm magasságú márvány Kálvin- szobrot: „Reneszánsz karosszékben ülőférfi. Fejét kissé lehajtja, tekintete szigorú. Hosszú sza­kálla és bajusza van. Két karját a szék karján nyugtatja. Testét bő, főidig érő köpeny fedi. Jobb lába alatt párna. Jelzés a jobb oldalt a négyzetes talapzaton: HORVAI.”u Ez, vagy ugyanilyen szobra kiállításokon is szerepelt. Emlékművének, Jézus 48 cm magas modelljének rajzát a pécsi Zsolnay-gyár Fazonkönyv 8179. sz. mintaként tar­totta nyilván.4 15 A Herendi Porcelángyár 1930-tól készített ilyet sorozatban. Több sír­emlék főalakjaként találhatjuk meg szerte az országban. A Fiumei úti (Kerepesi) temetőben dr. Fonyó János sírján, melyet az 1940-es évek első felében állíthattak, Horvai Derzsy Gergelyt bízta meg a márvány emlék kifaragásával. A Gerbeaud-család síremléke szintén ruszkicai márványból készült, a 2. világháborúban esett sérüléseit kijavították. Pető István és családja síremléke a 2. világháborúban elpusztult, de ké­szült róla fotó.16 Kiskunhalason a Monszpart-család síremlékét az 1930-as évek végén állíthatták fel. Kecskeméten a Vujovich-család síremlékét egy másik, régebbi helyről hozhatták át, a temető kialakítása fiatal. A fend síremlékek Jézus alakja némiképp eltér egymástól, elsősorban a kéz tartásában. Magasságuk 185-190 cm között változik. (17. kép, 552. p.) 1944 augusztusában — még Horvai János életében — a szövetségesek bombázása során Budapest VII. Vilma királynő u. 39. sz. alatti villája és műterme romhalmazzá vált. A romok alól sikerült előkotorni néhány művének modelljét megörökített albu­mát. A képek közt található az egyik genfi szobortervének változata, négy fős cso­porttal. Egy-egy művész és műalkotása megítélése nézőpont kérdése is. Lássunk rá példát! A genfi emlékműről, alkotójáról lesz szó. Nem a szerző, hanem a korszak szelleme érdekes. „Meg kell említenem, hogy az emlékműpályázatán hazánkfia Horvai János (1873—1944) má­sodik díjat nyert. Tervét bronzba öntve orfi a budapesti teológiai akadémia, lépcsőházának első emeletén. E terv Jézust is kiábrázplja főalakként a közepén, magas talapzaton. Körülötte alacso­nyabban három oldalon ülnek a reformátorok s a hit fejedelmi pártfogói. Az emlékmű hangulata épp olyan pesszimista, mint volt az emiatt lebontott Kossuth emlékműé az Országház előtti téren. Alakjai inkább vezeklő zarándokok, mint hősök. Szép Jézus szobra azonban önállóan többfelé is látható, mert a Herendi Porcelángyár sokszorosította. ”17 Hát igen, ez is vélemény. I4MNG Szobor Gyűjtemény és Éremtár fotótára. 5917. 15Valószfnű 1912. előtti munka. 16MNG Szobor Gyűjtemény és Éremtár fotótára. 5233. '’Egyházunk képe 1867-1919 között a képzőművészetben (1). Köztéri szobraink. Keformátus Egyház, 1970. 248. 472

Next

/
Thumbnails
Contents