Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
lőtt, a halála után megjelentett nagy teológiai munkájának megírása erre az időre esik. A Szegedi nézeteivel szembekerülő lutheri elveket valló Sztárai Mihálynak azután távoznia kell a térségből. Engem a délvidéki katonanépesség Szegedi Kis eklektikus teológiája iránti fogékonyságának lelki oka érdekelt. Milyen lelki, pszichikai igény okozta a katonákban, hajdúkban a reformáció mellé állást? „ Véletlen halál ki reánk őrt áll, ne fojtson meg hertelen életünkben" — írja Balassi Bálint. A „ Véletlen halál' mindig ott settenkedett a vitézek mögött. Ok, akik fennmaradásuk érdekében fizetetlenségben éhségtől vagy prédavágytól hajtva raboltak, gyilkoltak, falvakat dúltak, égettek adóbehajtás közben; akik talán azt a falut pusztították el, ahonnan azelőtt a szabadabb életben bizakodva elszöktek, nékik nem lehetett reményük az üdvösségre, ha az egyéni jócselekedetektől függ. Különösen akkor, ha a „ Véletlen halál' gyónás és utolsó kenet nélkül sújtja őket. A hit általi üdvözülés protestáns tana ezeket a félelmeket szünteti meg. Aki hisz, üdvözül förtelmes élete ellenére is. A predeszti- nációs elmélet ezt a magatartást még egy fokkal acélosabbá tette, megnyugvás és a bizonyosságtudat, amit a kiválasztott érezhetett. Isten céljainak beteljesítői lettek a katonák. Az elkövetett bűnök másodlagossá váltak, „nem számíttatnak be”. Nem véletlen tehát, hogy a debrecen-egervölgyi hitvallást valló vitézek miért tartottak ki a végsőkig hitük mellett32, vagy miért jártak vasárnaponként csapatosan Kálmáncsehibe Szegedi Kis Istvánhoz kitéve ezzel magukat a török hírszerzés és portya veszélyeinek - ahogy Skaricza írja. Szintén az életrajz meséli el a fogságba esésének a történetét: ,A régiek körülmetélkedésében a névadás alkalmáról, a keresnének kereszjségében a szokásos nevek jelentésérőlprédikált. Ennek során a női nevek közül előjött a% Orsolya névnek is a tárgyalása, mely a mi anyanyelvűnkön ayt jelenti, hogy nőstény kormos állat, nőstény medve. Eyt azonban egy ugyanilyen nevű, dühős termésed asszony, Fúria Albertnek hozyá illő felesége zokon véve, odahaza a lehető legkeservesebben elpanaszolta férjének, hogy ő nevének nyilvánvaló gyalásfisa miatt teljesen megzavarodvajött haza a templomból, és csakis az ő megszégyenítésük végett tartatott nyilvános helyen az a magyarázat, mely méltó adandó alkalommal a visszatromfolásra. [...] Mikor Pécs új parancsnoka, Mahmud bég tisztébe lépett, a kálmáncsai polgárok köszöntötték őt és ajándékokkal kedveskedtek neki. Azjigyelmeztette őket, hogy ezután a kaposvári vajdát, az ő századosát vagy Gyafer nevű tisztjét látogassák meg és négy vagy öt rőf jó minőségű posztóval ajándékozván meg őt, köteles szolgálatukat önként ajánlják fel neki. Mivel a kálmáncsaiak ezen parancsot nem vették komolyan, vagy leginkább is halogatták teljesítését, a vajda megharagudván, néhány nap múlva istentisztelet idején úgy megrohanta Kálmáncsát, hogy a hirtelen támadt rémületben a hallgatók idősebbjei a templomból szétfutottak, a gyermekeket és hajadonokatpedig a sekrestyében rejtették el. Mindazonáltal a török katonák azt mondogatván, hogy ők hajdúkat keresnek, a templomnak minden zpgét-zúgátfegyveres kézyel átkutatták. A fiatalokat ugyan megkímélték, de az idősebbeket Szegedivel és az Imre nevű tanítókkal együtt lovakra és szekerekre rakva erőszakkal Flaposvárra hurcolták. A vajda ezen hadi vállalkozásról 32 Legújabban erről CSEPREGI 2014. 41
