Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

Domsics csaknem 20 éven keresztül dolgozhatott az „eretnek” munkákkal: ami azt jelenti, hogy legalább négy alkalommal kapott hosszabbítást, ebből háromszor Klimo püspöktől. 1767 júniusában azonban megvádolták, hogy nem végezte el a rábízott munkát, emellett még a hitéletbeli kötelezettségeit is elhanyagolta, idejét pedig kizárólag ezen, többségében indexen levő művek olvasásával töltötte.14 Már XIV. Benedek pápa (1740—1758) is külön figyelmeztetett arra az Index-szabályokat magyarázó irataiban, hogy csak erős egyének kapjanak engedélyt a tiltott könyvek olvasására, nehogy azok olvasása saját hitük rombolását idézze elő. 1767-re környezetében úgy vélték, hogy Domsics Mátyásnak mind a testi, mind a lelki egészségét megviselte ez a hosszadalmas feladat. Állítólag élete utolsó idején már alig jött ki a házából, és nyár közepéig fűtötte a házát. A köteteket végül 1767. július 8-án Klimo utasítására kobozták el tőle, részletes lajstromot készítve, és egyúttal megvonták tőle az összes, ezen munkájához köthető juttatását és járandóságát is.15

A könyvgyűjtemény lefoglalásakor felvett 22 oldalas jegyzékből tudjuk, hogy egy 251 tételes (a kolligátumok műveinek tételes felsorolása nélkül), 337 kötetes, 507 művet tartalmazó könyvgyűjtemény volt Domsics Mátyás használatában. A katalógust Székel Ferdinánd egyházi tanácsi ülnök, hivatali segéd, írnok és Paffán Ignác egyházmegyei titkár készítette és ellenjegyzete. A lajstrom Koller József püspöki könyvtárőr, későbbi nagyprépost kéziratos hagyatékában maradt fenn a Klimo Könyvtár Kézirattárában.16 (14. kép, 551. p.)

A teljes könyvtár — válogatás nélkül — bekerült a Klimo György által nyilvánosságra szánt püspöki bibliotéka állományába. A jegyzék egyes tételeinek összevetését a Klimo Könyvtár mostani állományával elsőként Móró Mária Anna (1944—2010), a pécsi egyetemi könyvtár főkönyvtárosa végezte el, és tette kereshetővé az elektronikus katalógusban (WinISIS), ám az akkori könyvtári feldolgozottsági állapotok miatt több művet nem tudott azonosítani, így azt most utólag tettük meg. Jelen tanulmánnyal párhuzamosan elkészült a Domsics-könyvgyűjtemény teljes katalógus-rekonstrukciója az ösz- szes, ma fellelhető és hiányzó mű azonosításával.17

Az előzmények ismeretében egyértelműen látszik, hogy nem egy átlagos magyarországi kanonok magánkönyvtárával állunk szemben, hanem egy speciális témát felölelő, tudatosan felépített könyvgyűjteménnyel, amelyet egy előre meghatározott feladathoz állítottak össze. Ezt támasztja alá a felkérés szándéka, a tematikai összetétel és a gyűjtemény nagysága is. Korabeli kanonokok magán könyvgyűjteményükben nem rendelkeztek ilyen nagyszámú könyvanyaggal. Ennek okán nem is kerestük benne kimondottan a gyűjtő egyedi érdeklődésére vonatkozó munkákat. Ezeket láthatjuk majd Domsics Mátyás saját 20 kötetes könyvgyűjteményének elemzésénél. Ám annyit megjegyezhetünk, hogy Domsics — valószínűleg — meglehetősen tájékozott volt a protestáns teológusok

14 PEL PKL Fase. XLIX. Nr. 20.

I5BRÜSZTLE 1876.11:658-659. SIMON 1898. 90. MÓRÓ 2001. 102.

16 PÉK TGYO Kt. 67046 = Ms 514

17 MÓRÓ 2001. 102.

426