Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

munkáit illetően, és a könyvek összeválogatásában az ajánlatok és a könyvkereskedői segítség mellett mégis csak benne foglaltattak saját választásai is. A katalógus-rekonstrukció után úgy véljük, a könyvek megvásárlása jelentős összeget tett ki, amit Domsics a saját jövedelméből nem valószínű, hogy megengedhetett volna magának. Ezt — minden bizonnyal — az egyházmegye biztosította számára, ekképpen egyértelműnek tekinthető, hogy a lefoglalás után a kötetetek a püspök által fenntartott bibliotékába kerültek.

Magyarországon a nagy bibliotékák között 1774-ben, elsőként nyilvánossá tett pécsi püspöki könyvtár az alapító Klimo György saját, ajándékba kapott vagy vásárolt könyvein kívül egyéb gyűjteményeket is befogadott, átvett. A katolikus ordinárius bibliotékájában tematikáját tekintve igen érdekes gyarapodási tételnek számított a Domsics Mátyás-féle, zömében protestáns munkákat magába foglaló könyvállomány beolvasztása, amely révén a protestáns teológusok jelentős művei mellett számos disszertáció, bibliakiadás került az alapállományba, köztük több akkor eretnek titulált munka is.

A Domsics-féle könyvjegyzék — sok hasonló korabeli katalógussal (lajstrommal)18 ellentétben — jól átlátható és visszakereshető bibliográfiai leírásokkal rendelkezett. Az egyes tételeknél a kötet szerzője, a cím fontosabb elemei, a kiadási hely és az évszám szerepel. Külön megjegyzésekkel tájékoztat a lajstrom készítője a hely vagy évszám esedeges (például „Sine nomine Auctoris”) hiányára. Emellett a kötetszámok és számos esetben a kötet mérete is feljegyzésre került. Egyedül a kolligátum-kötetek19 20 leírása elnagyolt: a két—három darabosnál néhol teljes leírások (In eodem... kezdettel), vagy legalább a szerző(k) nevének megjelölésével találkozunk. Sokszor azonban csak egy megjegyzés figyelmeztet, hogy a köteten belül több hasonló témájú munka található még (például „Cui adjecta sunt multa alia Disputationes’) A

A teljes könyvjegyzék áttekintése során kiderült, hogy a több művet magába foglaló kötetek mai leírása nem mindig egyszerű, hiszen a kettő-négy darabos kolligátumoknál még a darabszámot is meghatározták, utaltak az egyes művek szerzőire, a munka címére, ám az ennél több művet tartalmazó gyűjteményes kötetekre csak a „számos hasonló munka” megjegyzés utal. A mai állományellenőrzéskor több olyan kötetre is bukkantunk, amely „csak” szimpla leírást kapott, ma pedig kolligátumként szerepel a katalógusban. Hogy ez elkerülte volna a figyelmüket vagy később kötötték hozzá a műveket, vizsgálat alá kellett vennünk. Ehhez a nyilvános püspöki könyvtár 1779-re Koller József által elkészített első nagy katalógusát21 hívtuk segítségül. Sok esetben ez sem adott megnyugtató választ, hiszen a kolligátumos munkák feljegyzése ebben a katalógusban sem volt teljes. így ezen — a Domsics-jegyzékben egyértelműen nem

18A 18. századi könyvjegyzékekben, katalógusokban többnyire rövidített leírások szerepeltek, ami sok esetben csak a könyv gerincén található adatok felvételét jelentette.

19 Az egy fizikai egységen (kötet) belül, bibliográfiai szempontból teljesen önálló művek, (http://www.bibl. u-szeged.hu/bibl/feld/marc/koll.htm) [2016.08.03.]

20 A 18. századi könyvjegyzékekben ritkán részletezték a kolligátumok egyes műveit. (Monok István közlése.) Monok Istvánnak a katalógus-rekonstrukcióhoz nyújtott segítségét ezúton is köszönöm.

21 PÉK TGYO It. QQ.I.14 = Ms 56.

427