Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

szerzők munkái, illetve a csillagászattal foglalkozó művek voltak kivételek. Ezek olvasására eleinte semmilyen engedélyt nem adhatott a püspök, ám ezt később feloldották és egyedi esetekben lehetett időszakos engedélyt szerezni. (Domsics gyűjteményébe egyiktől sem került be munka.) Ezeken kívül különösen veszélyesnek ítélték még a nem katolikusok imakönyveit, kátéit, prédikációit, főleg ha azok egyenesen támadták a katolikus hitet. A megengedő magatartás azonban kiterjedt az újságokra és hírlapokra.11

Domsics a rábízott munkájához segédlet gyanánt egy olyan könyvgyűjteményt állíthatott össze, amelyben a régi, már elavult és elkobzott munkák mellett, a Bécsből Peter Conrad Monath evangélikus könyvkereskedő segítségével 1747. szeptember 3- ig bezáróan, újabb kiadású, eretneknek minősített művek is megtalálhatók voltak. Domsics azért ment személyesen Bécsbe, mert a katolikus könyvkereskedőknél a haladó protestáns munkákat nem tudta volna beszerezni. A megvásárolt kötetek egy részét (mintegy 40 szerző munkáját) maga hozta Pécsre, másik hányadát pedig a könyvárus juttatta el számára. A könyvgyűjteményt — a püspök utasítására — munkája végeztéig elzárva kellett tartania, hogy azok nehogy illetéktelenek kezébe kerülhessenek. Az 1767-ben felvett jegyzék alapján tudjuk, hogy a könyvek négy — valószínűleg kulccsal zárható — szekrénybe voltak rendszerezve: az elsőben 35, a másodikba 65, a harmadikban 120, a negyedikben 117, azaz összesen 337 kötet volt megtalálható.12 Egy 1767. február 26-án Klimo György püspöktől (1751—1777) kapott engedélyből (octroj-adomány) arról is tudomásunk van, hogy külön könyvtárszobája is volt Domsicsnak13, ekképpen — úgy véljük — a kötetek megkövetelt védett tárolását tökéletesen meg tudta oldani. * 1 2 3

egy kolligátumkötetben a Klimo Könyvtárban. A kötetben Klimo püspök 1754-es dátummal ellátott ex librise található, így bizonyosan az alapállomány része volt. Az is biztos, hogy nem a Domsics- gyűjteményen keresztül került a püspöki bibliotékába.

1. DUMOULIN, Charles: Caroli Molinaei Opuscula lectu dignissima: Commentarius ad Edictum Henrici II. contra Parvas datas et abusus Curiae Romanae ... multas novas decisiones iuris et praxis continens. — De Tridentini concilii decretis consilium. - Consilium super commodis vel incommodis novae sectae seu factitiae religionis Jesuitarum. Postrema ed. [s. 1.] apud Ioannem le Preux, 1605. [10], 342.-exi. Georgii Klimo 1754. Jelzet: PÉKTGYO KKII.V.21/1.

2. DUMOULIN, Charles: Caroli Molinaei Consilia duo: super facto Concilii Tridentini. Super commodis vel incommodis nonae sectae seu factitiae religionis Jesuitarum. [s. typ.] 1606. 66 p. PEK TGYO KK II.V.21/2.

3. DUMOULIN, Charles: Caroli Molinaei Consilium super commodis vel incommodis nonae sectae seu factitiae religionis Iesuitarum. - Fragmentum epistolae Pii cuiusdam episcopi: quo pseudo Iesuitae Caroli et eius congerrorum maledicta depellit. Hanoviae, apud Thomam Vilerianum, 1604. 62 p. PEK TGYO KK II.V.21/3.

"SIMON 1898. 86-90.

12 PEK TGYO Kt. 67046 = Ms 514

13Ekkor kápolnát rendezhetett volna be itt Domsics (facultas Capellam domesticam erigendi). AIGL 1838. 42. Ám ezt Szentkirályi István szerint Domsics ezt nem vette igénybe. PKL PEH XVII. 1.31.; Szentkirályi István: Pécsi káptalani házak V. Szilvek Lajs dr. kanonok háza. Dunántúl, 1912. június 9., 4. PETROVICS 1983. 74. SCHMELCZER-POHÁNKA 2014. 534.

425