Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
László ünnepélyes lelkészi beiktatását 1956. október 7-én tartották a pécsi református templomban.59 Szabó László szolgálatának kezdetét nagyon nehézzé tette az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956. november 11-én megtartott presbitériumi ülésen Szabó László lelkész-elnök azzal kezdte mondandóját, hogy, jelen gyűlés a rendkívüli idők miatt nem szabályszerűen hivatott össze’’- Majd Kiss Zoltán főgondnok kifejtette, hogy a lelki- pásztor államsegélyének megérkezése „technikai okokból nehézségekbe ütközik”, ezért kéri, hogy az egyházközség ezt a lelkipásztornak kölcsönképpen biztosítsa. Szabó László jelentette, hogy „november 4-én a szovjet csapatok bevonulása és a rendkívülfeszült helyzet miatt — az összes lelkipásztorok egyöntetű véleménye alapján — maradtak el a vasárnapi istentiszteletek”.60 Szabó Lászlónak is alkalmazkodnia kellett az 1956. november 4-e után megváltozott politikai helyzethez. Az 1956. november 25-i presbitériumi ülésen lelkész-elnök ismertette az Országos Református Intézőbizottságnak 1956. november 13-án kelt és Ravasz László püspök által aláírt Körlevelét. A presbitérium egyhangúlag csadakozott a Megújulási Mozgalomhoz. A presbitérium kinyilvánította, hogy „Helyesnek és kívánatosnak tartja, hogy egyházunkban helyre álljon Isten Igéjének uralma, a törvényesség és belső demokrácia, az Ige tisztán és elegyítetlenül hirdettessék, az egyház J'Zabádon végezhesse a maga szolgálatát a történetileg kialakult munkaágakban. Helyesli, hogy egyházunk az 1948-ban kötött Egyezmény alapján áll, annak mindkét részről való megtartását kívánja”.61 A Ravasz László püspök által kezdeményezett Református Megújulási Mozgalom keretében 1957 elején a Zsinati Tanács Vegyes Bizottságot hozott létre, ennek összetételét a pécsi presbitérium nem tartotta megfelelőnek, általános tisztújítás elrendelését tartotta szükségesnek a zsinattal bezárólag. „Egyházunkban a belső békesség és nyugalom csak ezen az úton biztosítható” — jelentette ki a presbitériumi határozat. Szükségesnek tartották, hogy hívják össze az egyházkerületi közgyűlést, mely rendelje el az egyházmegyékben az általános tisztújítást.62A megújulást volt hivatva szolgálni a presbitérium létszámának emelése is. If). Fekete Sándor pécsi presbiter a presbitérium létszámát 30 főre emelését javasolta még 1956 novemberében.63 Az 1950-es években a presbitériumi tagokat ért méltánytalanságok végre említést nyertek a forradalom után még érvényesülő szabadabb légkörben. If). Fekete Sándor presbiter javasolta, hogy „dr. Hegyi István főgondnoknak hatalmi szóval való törvénytelen le- mondatását apresbitérium tekintse semmisnek és mondottat hívja vissza”. A javaslatban szereplő Hegyi István 1952-ben, Szamosközi István pécsi lelkész beiktatása után mondott le tisztségéről,64 lemondását az 1956. novemberi presbitérium több tagja - és nyilván az 1952-es presbitérium egykori tagjai is — hatalmi lemondatásnak fogták fel. A presbi59 BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. augusztus 29-i ülés. 60BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. november 11-i ülés. 61BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. november 25-i ülés. 62BREL Pécsi presb. jkv. b. 1957. január 14-i ülés. 63BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. november 25-i ülés. ANDRÁSI 2015. 18. 64BREL Pécsi presb. jkv. 1952. szeptember 28-i ülés. 382
