Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
terek között ekkor vita támadt. Fekete Sándor javaslatát többen Kiss Zoltán főgondnok elleni támadásként fogták fel. Megoszlott tehát a presbitérium. Kiss Zoltán főgondnok Szamosközi István lelkész mellett töltötte be funkcióját, nyilván Szamosközivel együtt gondolkodónak tartották őt a presbitérium tagjai közül egyesek. Mások Kiss mellett léptek fel. Ok felhozták ellenérvül, hogy Hegyi István visszahívása esetén két főgondnok lenne. A felvetés mögött a presbiterek látták az aktuális politikumot. A tét nyilván az volt, hogy a kommunista diktatúra egyházpolitikáját képviselő Szamosközi lelkészt támogató Kiss Zoltán maradjon-e főgondnok, vagy a diktatúra ellenesnek tartott Hegyi Istvánt válasszák meg a presbitérium világi elnöki funkciójára. Kiss Zoltán kijelentette, hogy „csak egyhangú s^ava^ás alapján hajlandó lemondani, egyébként csak az egyházmegyei fegyelmi bíróságfoszthatja meg a tisztségétől”. If). Fekete István elismerte Kiss Zoltán presbitersége alatti jószolgálatait. A presbitérium több tagja kinyilvánította, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a presbitérium testületileg lemondana. Erre azonban nem került sor, sőt a Hegyi István visszahívására javaslatot tevő ifj. Fekete István mondott le a presbiterségről. 65 66 67 A presbitériumban tehát felülkerekedtek a politikai kompromisszumot kívánók, vagy másképpen ítélve a megalkuvók. Ok voltak a hangadók akkor is, amikor a pécsi presbitérium az 1957. január 14-i ülésén kinyilvánította, hogy „.. .tévedései ellenére tisztelettel gondol Dr. Bereczky Albert voltpüspökre. Szolgálata felett nem kíván ítéletet mondani. További életét és gyógyulását az Úr gyógyító kegyelmébe ajánlja.,66 A presbiterek itt a keresztény szeretetet és a „keresztény” kegyelmet gyakorolták. A pécsi presbitérium 1957 októberében, egy évvel a forradalom után levelet írt Bereczky Albertnek, miszerint a püspök úr vonja vissza lemondását és vigye tovább az egyház- kerület ügyeit, mert „szolgálatára szüksége van az egyháznak”, és reménység van arra, hogy „további munkája előbbre viszi a tisztázódást és az evangélium ügyét”A1959 elején viszont a pécsi presbitérium elrendelte a Bereczky Albert lemondásával megüresedett püspöki tisztségre való szavazást. A presbitérium a főgondnok elnök és több presbiter hozzászólása után szavazatát „teljes egyetértésben és egyhangúlag” Szamosközi István budapest- északi esperesre adta le.68 Szamosközi Istvánt 1959. március 12-én iktatták be Budapesten, a Kálvin téri templomban a Dunamelléki Egyházkerület püspökségébe. A pécsi presbitérium aláírta a lelkipásztor által fogalmazott köszöntést, és jegyzőkönyvileg örökítette meg a gyülekezet volt lelkipásztorának, az új püspöknek szolgálatait.69 Berzeviczy Albert püspök és Szamosközi István egyházi vezetők ötvenes évekbeli működésének mai megítélése nem könnyű. Nem lehet őket egyértelműen megalkuvóknak, a diktatúrát kiszolgáló személyeknek nevezni. Mindketten nagy tudású és elhivatott vezetők voltak, akik a református egyház, azon túl a kereszténység fenntartását, továbbélését tartották szem előtt, és e szent cél érdekében kompromisszu65BREL Pécsi presb. jkv. b. 1956. november 25-i ülés. 66BREL Pécsi presb. jkv. b. 1957. január 14-i ülés. 67BREL Pécsi presb. jkv. b. 1957. október 24-i ülés. 68BREL Pécsi presb. jkv. b. 1959. január 11-i ülés. 69BREL Pécsi presb. jkv. b. 1959. március 8-i ülés. 383
