Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

térkép) Dévai, Sztárai, Szegedi, Melius, Huszár a harmincas évektől a hatvanas évekig aktív, nagy hatású magyar nyelvű reformátorok. Működésükben közös volt, hogy a századfordulón születtek. Életük folyamán kapcsolatot tartanak katonaközösségekkel, működési helyeikben végvárak vagy annak befolyási körzetei is szerepeltek.7 Látjuk, a beosztástól független területeken dolgoztak, politikai és közigazgatási határokat léptek át, a térítés nyelve volt a fő irány.

1 .térkép. Dévai Bíró Mátyás, Szárai Mihály, Melius (Juhász) Péter, Szegedi Kis István, Huszár Gál magyarországi reformátorok életútja Térképünk alapján elmondhatjuk, hogy minden résztvevő vagy a török veszélyeztette délvidékről származik, vagy ferences iskolázottságúak. Ez a felismerés adta azt a megközelítést, hogy a reformáció első nemzedéke az obszerváns szerzetesek aposz- tatái közül került ki, akik a törökellenes keresztes hadjáratként induló parasztfelkelés (1514) ideológusai voltak.8 Szűcs Jenő nyomán legendaként terjedt el a ferences reformáció elmélete, amely szerint aposztata ferencesek voltak az első reformátorok9. Az elmélet igaz annyiban, hogy az ekkor már mintegy 150 éve folyó török háborúk

7 Az életutat a Zoványi Jenő által összeállított Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon alapján rajzoltam fel. ZOVÁNYI 1977. A cikk nyomán vita bontakozott ki Szabó Andrással. SZABÓ 2009. 224—231. Legrészletesebben: ÖZE 2009. 157—175. ÖZE 2010. 118—134. Szabó András vitazáró cikke: SZABÓ 2010. 134-135.

8 ŐZE—MEDGYESY-SCHMIKLI 2005. Az elméletre „A határ és határtalan” című könyvem ferences rendről szóló fejezetében részletesen kitértem. ÖZE 2006.

9 SZŰCS 1974.

35