Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

Angster Imre által készített, a vállalat felszabadulás utáni helyzetéről szóló, Pécs thj. város Iparügyi Miniszteri Biztosának39 írt hivatalos válaszlevélből kiderül, hogy az üzem a háborús viszonyok közepette kárt nem szenvedett. A felszabadulás után az üzemben elszállásolt híradó alakulat azonban már számottevő kárt okozott az ingatlanban, illetve a szerszámokban és nyersanyagokban egyaránt. (3. melléklet)

Angster Józsefnek a háború utáni, újbóli kapcsolatfelvételt kezdeményező, Fodor Kálmánnak írt leveléből megtudhatjuk, hogyjózsef 1944 végén a frontra került, majd elszakadt Pécstől, és végül angol hadifogságba került, ahonnan csak 1946 tavaszán jött haza. Beszámol a családot ért tragédiáról, a gyár veszteségeiről és jelenlegi helyzetéről, munkáikról. A nehézségek említése mellett már a lehetséges jövőbeli együttműködés (orgona átvizsgálás, hangolás, karbantartás) lehetőségét vázolja fel. (4. melléklet)

Fodor Kálmán kézzel írt válaszlevelében értesíti Angster Józsefet jelenlegi munkájáról, amihez mellékelten megküldi Bach-estjeinek műsorát is. Beszámol az orgonában esett háborús károkról és a jelenlegi jó állapotáról és az egyházközség nehéz anyagi helyzetéről. (5. melléklet)

Bár a fend forrásokból az látszik, hogy magát a gyárat nagy kár nem érte a frontátvonulás során, azonban a problémák a fentieknél szerteágazóbbak és jelentősebbek voltak.

Először is az országban az infrastruktúra és a gyárak pusztulása miatt a gazdaság termelése jelentősen visszaesett, ezért az 1926-ban forgalomba helyezett új fizetőeszköz, a pengő stabilitása 1944 végére megrendült, jelentős infláció indult be. Ezt a hatást fokozta az 1945. évi moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított jó- vátételi kötelezettség teljesítése. Az áruhiány mellett ekkor pénzhiány is jelentkezett, amire az Ideiglenes Kormány a bankóprés beindításával válaszolt. A szovjet hadsereg pedig részben saját kibocsátású magyar pénzzel ellentételezte rekvirálásait. Ezek együttes következménye volt az 1945—1946. évi hiperinfláció, amelynek a forint 1946. augusztus 1-jei40 bevezetése vetett véget.41

Az új fizetőeszköz stabilitásához a továbbiakban elengedhetetlen volt az arany alap, amelyet a korábbi nyilas kormány által elhurcolt 28,8 tonnányi MNB aranykészlet 1946. augusztus 6-ai, az amerikai hadsereg általi visszaszolgáltatása biztosított. A hi39 Az iparügyi miniszteri biztos feladatai a következők voltak: „ 1. A működési körletbenfekvőgyárak, ütemek és műhelyek számbavétele. 2. A működésükben egészben vagy részben gátolt üzemek megindítása. 3. A termelés folytonosságának biztosítása. 4. A termelés fokozása. 5. Célszerűnek mutatkozó iparfejlesztési intézkedések megtétele. ” Az iparügyi miniszter 1945. évi 52.650 Ip.M. számú rendelete az iparügyi miniszteri biztosok hatásköréről, szervezetéről és működéséről.

40 HÍ pénz bevezetését azért időzítették augusztus 1 -re, hogy az anyagi alapul szolgáló gabonatermés ekkorra már a magtárakban legyen, ellenértékétpedigmár azúj valutában fizessék. A forint pénzrendszert a 9.000/1946. EM s% rendelet vezette be a pengőpénzrendszer helyébe. Az új valuta átszámítási kulcsa: 1 forint = 4x1 ff9 pengő, illetve 200 millió adópengő volt. ” RÁDÓCZY—TASNÁDI 1992. 18.

41ROMSICS 2002. 306-309.

351