Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

perinfláció és a pén2csere hatalmas áldozatot jelentettek a lakosságnak, a reálkeresetek a háború előtti érték 45—55 százalékát tették ki 1946 őszére. Cserébe azonban megszűnt a korábbi áruhiány, újra lehetett élelmiszert és iparcikkeket kapni, véget ért a fe- ketézés és a közvetlen árucsere korszaka.42

Az 1947. augusztus 1-jével indult gazdaságfejlesztési program — a hároméves terv — az újjáépítésnek, a háborús károk és pusztítások sújtotta magyar gazdaság talpra állításának terve volt.43 A gazdasági szereplők az akkor még meglévő magánszektorban is iránymutatásnak vették az abban foglaltakat, és igyekeztek megfelelni. Erre jó példa az a forrás, amelyben az üzem vezetőségének elképzeléseit olvashatjuk a hároméves terv vonatkozásában. Az Angster cég vezetése helyesen felismerte, hogy az orgona- és harmóniumgyártás főként kulturális és vallási célokat szolgál, így a gazdaságirányítás szereplői számára nem elsődleges fontosságú a háború utáni újjáépítés során. Terveikben a modernizáció, a racionalizálás, a szakemberképzés és a minőségfejlesztés játszik elsődleges szerepet, de munkásjóléti intézkedések, illetve az üzleti kapcsolatok fejlesztése a szomszédos államokkal szintén szerepel benne. (6. melléklet)

A vállalatot érintő következő jelentős gazdaságpolitikai esemény az államosítás44 volt, amely a vég kezdetét jelentette a cég számára. Az egész társadalmat, gazdaságot érintő ún. államosítások legfontosabb lépcsőfokai a következők voltak:45

— Debrecenben kibocsátott 600/1945. M.E. rendelet (1945. márc. 15.) a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról, majd 1945. évi VI. tv. (1945. szept. 16.) a kormányrendelet törvényerőre emeléséről. Ekkor mintegy másfél millió holdnyi mezőgazdasági terület (erdő, szántó, legelő stb.) került állami tulajdonba.46

— 12.200/1945 M.E. rendelet (1945. dec. 20.) a szénbányák állami kezelésbe vételéről, majd az 1946. évi XIII. tv. (1946. jún. 7.) a szénbányászat államosításáról. A korábban német tulajdonban lévő vállalatok, köztük szénbányák és a hozzájuk tartozó

42Egy magyar rekord... 2010. http://hvg.hu/tudomany/20100727_forint_hiperinflacio_pengo [2017.10.05.]

43ROMSICS 2002. 314.

44, A sztálinista politikai berendezkedés a gazdasági diktatúrát a lehető legszélesebb keretek között alkalmazta. Arra törekedett, hogy az állampolgárok anyagi léte is kizárólag a hatalom szolgálatától vagy az alkalmazkodás minőségétől függjön. Ezért az állampolgárokat és a különböző jogi személyeket (önkormányzatokat, egyházakat, társadalmi szervezeteket, egyesületeket, biztosítási intézeteket, stb.) megfosztották magántulajdonuktól. Ez} a folyamatot, amely 1945- től az 1950-es évek közepéig tartott, államosításnak nevezték. Az államosítás korábbi fogalmán [...] a politika változtatásokat hajtott végre. Nem fizettek ugyanis kárpótlást, hanem [...] jogtalan vagyonelkobzást hajtottak végre. Közgazdaságilag is indokolatlan, kizárólag hatalmi és politikai célú „túlállamosítás"történt. 1949-ig a hatályosjoggal is ellentétesen, sok esetben alacsony szintű jogszabállyal rendelték el az államosításokat. Olyan kisvállalkozásokat, kis- tulajdonokat is elkoboztak, amelyeket az állam természeténél fogva nem tudott gazdaságosan működtetni. ” HORVÁTH 1996. 197-198.

45 HORVÁTH 1996. 198.

46 SZÁSZ 1997. 470.

352