Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
sított jogát gyökerében támadja meg.46 A Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat alapítólevele végül csak az államosítás után, az egyházakkal való „megegyezéseket” követően, 1949. március 4-én született meg, mely egyben az egységes, uniformizált tankönyvek megjelenését is jelentette.47 Az általános iskola rendeleti úton történő létesitése és fokozatos fejlesztése Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az általános iskola szervezése tárgyában kimondta, hogy a népiskola 1-8., a gimnázium, illetőleg a polgári iskola 1-4. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolafajtát kell szervezni. A rendelet augusztus 18-án, azaz a tanévkezdés előtt néhány nappal lépett hatályba.48 Az új iskolatípus alsó tagozata osztálytanítós rendszerben maradt (azaz egy-egy osztály összes tantárgyát az osztályvezető tanította), a felső tagozatban azonban szakrendszerű oktatás került bevezetésre (vagyis az egyes szaktárgyakat az adott tárgyak szaktanárainak kellett tanítania). A tankötelezettség ezt követően hattól tizennegyedik életévig tartott és mindennapi iskolába járásra vonatkozott.49 Az átalakítást nem készítették elő, legtöbb helyen hiányoztak a magasabb szintű oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek. Kis településeken, az egy-két tanítós osztatlan iskolákban nehéz volt megszervezni a külön tanítóval és tanteremmel működő ötödik osztályt. Ahol azonban polgári iskola vagy gimnázium működött, könnyebben át lehetett térni a szaktárgyi rendszerű oktatásra. A felmerülő nehézségeket kiküszöbölendő a sorozatosan megjelenő végrehajtási utasítások gondoskodtak általános iskolai hálózat fokozatos kiépítéséről. Az általános iskola megnyíló 5. osztálya elhelyezés és igazgatás tekintetében megmaradt a népiskola, polgári iskola, illetve gimnázium keretében. Bevezetésre került a társadalmi ismeretek óra és a mindennapi kérdések órája. Lehetővé vált, hogy ameny- nyiben „megfelelő nemű” iskola nem működött a diákok lakóhelyén, egy iskolán belül leányok és fiúk is rendes tanulóként (nem magántanulóként) beiratkozzanak.50 Az új iskolatípus tandíjmentessége kapcsán nem alakult ki egységes álláspont még a VKM- en belül sem. Az egyházak elvesztették azokat a földbirtokaikat, melyek az iskolafenntartás költségeinek nagyobb részét fedezték, az ingyenes általános iskolák fenntartása további terhet rótt a felekezetekre.51 Dr. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter megfogalmazta, hogy pontosan mi is az általános iskola hivatása: „köznevelésünk helytelen osztálytagozódásának 46DANCS 1979. 618-625. 47 KARDOS 2007. 25. 48 6650/1945. M.E. számú rendelet. 1945. augusztus 16. 49MÉSZÁROS-NÉMETH-PUKÁNSZKY 2002. 404. 50 Az 1945—1946. tanév megnyitása és tanulmányi rendjének szabályozása tárgyában kiadott 37 000/1945. VKM számú rendelet és melléklete. 51A tandíj-ügy elhúzódását jelzi Ortutay Gyula 1948. augusztusban kelt távirata, melyben utasította a pécsi tanfelügyelőt, hogy az 1948—1949. tanévre az általános iskolai tanulóktól a két forint behatási díjon felül más díjat beszedni nem szabad. MNL BaML VI. 502. 3467/1948. 325
