Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
gyökeres megszüntetése, az egységes közműveltségi alapvetés megadása, a magyar népi közösség, főként a parasztság és munkásság szellemi színvonalának általános felemelése, a magyar népi közösség egészéből történő helyes tehetségkiválasztás és a tehetséggondozás általános megszervezése, az egyéni hajlamok tudatosítása és a helyes pályaválasztás előkészítése. ” A nevelő feladata, hogy „a helyi nevelési szükségletek kielégítését, az egyéni hajlamok és képességek tudatosultságát és szabad kifejlődését is kellő mértékben segítse elő. ” így biztosítható, hogy „az egyes élethivatásokra a legrátermettebb emberek választódjanak ki .r készüljenek fel.,í2 A rendelet előírta az 1. osztálytól a 6. osztályig kiépülő általános iskolák önállósítását, azaz az eddig a polgári iskola, gimnázium, illetve népiskola kereteiben működő osztályok önálló igazgatás alá helyezését, külön nevelői kar kiépítését, és az iskola külön épületben, vagy a meglevő épületek elkülönített részében való elhelyezését.52 53 Dr. Újvári Pál pécsi tankerületi főigazgató a VKM-nek küldött 1947. április 10-én kelt jelentésében olvasható, hogy Baranya vármegyében a 416 népoktatási intézményből 203 iskola volt bekapcsolva az általános iskolai hálózatba, 26 680 iskolaköteles diákkal. A kimaradt 213 iskolát 8343 diák látogatta. Az oktatás nehézségeiről is képet kapunk a jelentésből: a német lakosság függőben lévő kitelepítése miatt bizonytalanság uralkodott az iskolakötelesek jövőbeni létszámát illetően, ezen kívül a tanerőhiány, a rossz, esős időben járhatatlan utak, a tankötelesek hiányos ruházata (főként cipőben volt nagy hiány), valamint az együttműködési készség hiánya jelentette a problémát.54 A diákokon keresztül azok szüleit is meg kellett szólítani. Ezért a VKM az iskolák munkáját támogató pártfogó testületek, szülői munkaközösségek megalakítását rendelte el. A cél az volt, hogy az iskola nevelőmunkája túlterjedjen az iskola falain, hiszen az új „demokratikus iskola” célja, „az oktatáson és nevelésen túl elsőrendű társadalmi alakító szerep betöltése”.55 Az 1947—1948. tanév második felétől lett kötelező a szülői munka- közösségek megalakítása. Ennek tagjai az iskolába járó tanulók szülői, gondviselői voltak. A munkaközösség választmányában azonban szerepet kapott, sőt az osztály és iskolai szülői értekezleteken is részt vehetett (!) az MNDSZ képviselője, a helyi NB képviselője, illetve az MSZSZOK megbízottja is, mint meghívott tag.56 A latin nyelv oktatásának kérdése Az „urizáló” latin nyelv tanításának visszaszorítása 1946-ban kezdődött. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kiadta a nyolcosztályos általános iskola teljes óratervét és tantervét, melyben 5. osztálytól 8. osztályig a latin nyelvet, akárcsak az élő idegen nyel52 Az általános iskola továbbfejlesztése tárgyában kiadott 70 000/1946. VKM rendelet (1946. július 1.) melléklete. 53 Köznevelés, 1946. augusztus 1. 10—19. MTankerülete mindhárom vármegyéjének (Baranya, Bács-Bodrog, Somogy,) és mindkét városának (Baja, Pécs) népoktatásáról beszámol. DANCS 1979. 528—530. 55DANCS 1979. 543. 561948. május 13-án kelt 43 300/1948. VKM rendelet. DANCS 1979. 733-735. 326
