Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
zolás alá vont személy rendőrhatósági őrizet alá helyezését, vagy az iratokat tovább küldhette az illetékes népügyészséghez.30 A tanári kar megtisztítása, a „reakciósok” eltávolítása nem állt meg ezen a ponton. Egy, a tanárok, tanítók és egyéb személyzet létszámcsökkentését előíró, elviekben az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célzó, valójában politikai tisztogatás jegyében megszületett rendelet szerint el kellett bocsátani azokat, akik az ország demokratikus újjáalakítását tevőlegesen nem végzik, akik hivatali munkájukat a megkívánt mértékben nem látják el, akik ellen kifogások vannak a munkavégzésükben.31 Ez először az állami iskolák oktatóira, személyzetére vonatkozott, de rövid időn belül kiterjesztették a felekezeti iskolák pedagógusaira, személyzetére is.32 Egyértelmű volt a szándék: az új, politikailag rendszerhez lojális embertípus kiművelésére új nevelői kart kellett kiképezni, felállítani. Iskolák együttműködése 1945 nyarán VKM rendelet született, miszerint az 1945—1946-os tanévtől kezdve ott, ahol két egytanítós (osztatlan) népiskola működött, és a tanulók száma egyikben sem érte el a 40-et, vagy csak az egyikben, „a két iskolára, jellegre való tekintet nélkül, kötelező a% együttműködés". Ha a két iskolának különböző hitfelekezet (egyházközség) volt a fenntartója, akkor közös megegyezéssel kellett megállapodniuk abban, hogy melyik iskolába járjanak az alsó és melyikbe a felső tagozat tanulói. Ha nem tudtak megegyezni, a tankerületi főigazgatónak kellett döntenie. Ha az egyik iskola állami vagy községi, a másik felekezeti jellegű volt, akkor a felső tagozat diákjainak oktatása az állami (községi) iskolában, az alsó tagozaté pedig a hitfelekezeti iskolában kellett folytatódnia.33 Mindszenty 30 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 15/1945. M.E., illetve 1080/1945. M.E. sz. rendelete. MagyarKözlöny Hivatalos I^ap, 1945. január 4., 3-4.; Magyar Közlöny Hivatalos Lap, 1945. május 2., 1—3. Kincses Zoltán református lelkész, Mojsisovich Margit a Pécsi Református Polgári Leányiskola igazgatónője, és Káldy Zoltán evangélikus lelkész és vallástanító igazoló nyilatkozatait lásd: VARGHÁNÉ 2018. 180—190. 315000/1946. M.E. számú rendelet. Magyar Közlöny Hivatalos Lap, 1946. május 19. 1—2. 32 8230/1946. M.E. számú rendelet. Magyar Közlöny Hivatalos Lap 1946. július 21. 1. A VKM ún. személyi lapokat küldött minden iskolaigazgatónak és tanfelügyelőnek, melyet minden nem állami tanárral, tanítóval, illetve állandó jellegű alkalmazottal ki kellett töltetni. Az igazgató, illetve a tanfelügyelő háromtagú bizottságot kellett, hogy alakítson a tanárok, illetve tanítók minősítésére. A hivatalfőnök (igazgató, tanfelügyelő) véleményezte, hogy az adott alkalmazott megtartandó, elbocsátandó, avagy nélkülözhető. A minősítés a rendelet szövege szerint a tanárok és tanítók rátermettségének kivizsgálása céljából történt, az oktatók politikai magatartását ugyanis [elviekben] a nemzeti bizottságok által kiküldött igazolóbizottságok vizsgálták felül. Ennek ellentmond, hogy a személyi lapon az alkalmazottaknak arról is kellett nyilatkozniuk, hogy „ 1940. január 1-e és a felszabadulás napja között” mely politikai pártnak vagy egyesületnek voltak tagjai?, vagy arról, hogy a háborús események következtében elhagyták-e szolgálati helyüket? Amennyiben igenlő volt a válasz, meg kellett indokolni, hogy miért? MNL BaML VIII. 102. a. Iktatott iratok. 265/1945^16., MNL BaML VI. 502. 1851/1946. 33 VKM rendelet a tanügyi hatóságok számára a népiskolák osztálykereteinek kiépítéséről és az osztatlan iskolák összevonásáról. DANCS 1979. 195—197. 322
