Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
A 2. világháború pusztítása és főként a katonai igénybevétel következtében az iskolaépületek súlyos károkat szenvedtek. Az iskolák berendezései és felszerelései: bútorok (iskolapadok, székek, szekrények, iskolai nagytáblák), könyvtári könyvek és szertári anyagok (térképek, faliképek, szemléltető eszközök), valamint az irattárak egy része tönkrement, elkallódott. A protestáns népiskolák állapotára pár példa: a hiricsi református iskolában a bolgárok és a partizánok okoztak jelentős károkat. Az összes ablak, pad, taneszköz, kályha stb. megsemmisült.10 A legsúlyosabb háborús károk a Drávamenti településeket érintették, hiszen ezek a községek hadszíntérré váltak. Volt település, ahol az egyházi épületek 100%-a elpusztult.11 A drávaszabolcsi, drávapal- konyai református új iskola, a drávacsehi szintén református régi iskola épülete a hadműveletek miatt használhatadanná vált, ez utóbbi a márciusi harcokban összedőlt.12 Különösen nehéz helyzetben volt például a drávaszerdahelyi református iskola, ahol az iskolaépület és a tanítói lakás a hadműveletek idején istállóként funkcionált.13 A helyzetet súlyosbította, hogy a tanító orosz hadifogságban volt, az iskolában használt tankönyveket, azok „antidemokratikus” voltára tekintettel a nemzed bizottság elnöke elszállíttatta az iskolából, így a diákok tankönyv nélkül maradtak, a tanítót helyettesítő tanítói oklevéllel nem rendelkező tanítónő a tankönyv nélküli oktatást nem vállalta, felmondott. 1946. április 13-án a tanítás megszűnt, a 18 tanköteles drávaszerdahelyi gyermeket a kovácshidai református népiskola vette át.14 Több iskolában tüzelőhiány miatt szünetelt az oktatás, jelentős volt a nevelőhiány. Az 1946. április 1-i adatok szerint Baranya vármegye 761 tanítója közül 84 hadifogoly15 volt, hét Nyugatra távozott, és 47 tanító nem kapta meg leigazolását.16 A hadifogságból hazaérkező tanároknak azonnal jelentkezniük kellett szolgálattételre, de csak leigazolásukat követően tudták a munkájukat megkezdeni. Baranya vármegyét a magyarországi német kitelepítések, a felvidéki magyar, valamint a csángó és a bukovinai székely betelepítések nyomán kialakult helyzet nemcsak a lakosság etnikai összetételének megváltozása kapcsán érintette, hanem az iskolaköteles tanulók és a tanítók száma, vallási megoszlása is 10Dr. Tomanóczy János református lelkész, iskolaszéki elnök Tanfelügyelői Hivatalnak megküldött jelentése. MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 75/1946. 11A Drávamenti falvak háború utáni helyreállításáról részletesen lásd: FANCSY 1971. 12 A siklósi járás főszolgabírója által 1945. június 22-án kelt jelentés szerint. Később Zeke Gyula református lelkipásztor, a Felsőbaranyai Református Egyházmegye tanügyi elnöke keltezés nélküli jelentésében olvasható, hogy mindhárom községben a cserkészek takarítják a romokat, a drávaszabolcsi iskola építkezési munkálatait a Beremendi Cement Gyár, a drávacsehi iskola felépítését és a drávapalkonyai iskolaépület rendbehozatalát pedig Pécs városa vállalta. MN 1. BaML VI. 502. Iktatott iratok 1106/1945. 13Az 1948. július 25-én (!) felvett jegyzőkönyv, mely az iskola újjáépítése ügyében összehívott gyűlésen készült megjegyzi, hogy a beszivárgott állati szenny elviselhetedenné teszi az ott tartózkodást. MNL BaML XXXV. 36. 2. 62. „Dolgozók nőiskoláért’ akcióra vonatkozó iratok. Siklósi járás iratai. 1948. 14MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 1273/1946. 15 A csertőpusztai (Szigetvár melletti) bolgár fogolytáborban jelentős számú tanerőt tartottak fogva. MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 1047/1945. 16 Köznevelés, 1946. június 15. 3. 319
