Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
folyamatosan (még 1948-ban is) változott. Ráadásul az érkezők tanulmányaikat tekintve sokszor lemaradásban voltak.17 Ha volt elég tanköteles, előkészítő-felzárkóztató tanfolyamot indítottak a betelepített diákok számára.18 Bár a tanügyigazgatás összeomlott, az oktatás a harcok megszűntével mindenhol megindult. Ebben fontos szerepet játszottak az igazgatók, szülők, tanárok mellett a nemzeti bizottságok és a helyi hatóságok. Gróf Teleki Géza, az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1945. január 19-én kelt rendelete gondoskodott a közoktatásügyi igazgatás háború előtti visszaállításáról: a tankerületek területi beosztása az 1935. évi VI. te. szerint állt vissza, a tankerületi főigazgatóknak19 pedig gondoskodniuk kellett minden iskola működésének azonnali megnyitásáról.20 21 Közoktatásügyi reformelképzelések A háborút követően azonnal megfogalmazódtak a közoktatás megújítását szorgalmazó reformelképzelések. Kéthly Anna27 új közgondolkodás kialakítását tartotta elengedhetetlennek. Az eddigi népoktatást a „kizsákmányolás tűrésére nevelő” intézménynek tartotta. Úgy gondolta, hogy a közoktatás feladata az, hogy ,jellemes, erkölcsös, bátor, gondolkozó, és bírálóképes”, a demokratikus közösségi érdekeket képviselő egyéneket neveljen. E cél eléréséhez nem az ismerettömeg átadását, hanem a nevelést, a jellemképzést tartotta eszköznek.22 Kovács Máté miniszteri osztálytanácsos, a VKM nevelési ügyosztályának vezetője az oktatási rendszerbe eddig valamilyen okból be nem jutó 17 Az Egyházaskozár, Bikái és Tófű evangélikus iskolaszéki elnök jelentése. MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 2254/1948. A tékesi római katolikus elemi népiskola tanító nélkül maradt, mivel a tanítót 1948. június 3-án „német származására és szüleire való tekintettel kitelepítették Németországba MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 2253/1948. Hidason a sváb lakosságot kitelepítették, helyükre bukovinai székely telepesek, 80 katolikus, 120 református család érkezett. MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 297/1946. Versenden a kitelepítendő iskolaköteles diákok tekintettel a kitelepítések elhúzódására, felvételt kértek az iskolába. Az iskolaszéki elnök 1946 szeptemberében iránymutatást kért a Tanfelügyelői Hivataltól, hogy ezek a gyerekek beíratandók-e, vagy beíratás és naplónyilvántartás nélkül oktatandók a többiekkel, írásos válasz nem maradt fent: a tanfelügyelő az irat palliumán található feljegyzés szerint a választ „szóbelileg" adta meg. MNL BaML VI. 502. 2475/1946. 18MNL BaML VI. 502. Iktatott iratok 2646/1947. '’Pécsett ekkor dr. Palos Bernardin, majd 1946. június 5-től dr. Újvári Pál töltötte be ezt a hivatalt. MNL BaML VIII. 102. Iktatott iratok 223/1945-46. 20 56 000/1945. számú VKM rendelet. Magyar Közlöny Hivatalos Lap, 1945. február 10., 4. 21 Kéthly Anna (1889-1976): szociáldemokrata politikus. 1920-ban lépett be az MSZDP-be. A 8 osztályos elemi iskola és az arra épülő 4 osztályos középiskola bevezetését javasolta. 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja, országgyűlési képviselő. Főként szociális kérdésekkel foglalkozott. 1945 után fokozatosan szembekerült az SZDP politikai irányvonalával, 1948. márciusban ki is zárták a pártból, mert ellenezte a két munkáspárt egyesülését. 1949-ben a koncepciós perek során letartóztatták, 1954-ben amnesztiával szabadult, 1956 októberében a forradalom és szabadságharc idején részt vett az SZDP újjászervezésében, államminiszter lett a második Nagy Imre-kormányban. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott ki és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le. 22Köznevelés, 1945. július 15. 1-2. szám, 2—3. 320
