Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Vargháné Szántó Agnes Akié az ifjúság, azé a társadalom. Út az egyházi iskolák államosításáig, különös tekintettel a Baranya megyei protestáns népiskolákra (1945-1950) iskolaügyön keresetül a% állami apparátusnak módja van, ha tetszik bármiféle eszmét begyakoroltatni, beidegesjetni. ” [..]”a% iskolaügy elsőrendűpolitikai és hatalmi ügy, a% elemi oktatástól kegdve afelsőfokig, mert a% elemi fokon is éppen úgy, mint a% egyetemen arra tanítják a növendéket nyíltan vagy burkoltan, hogy a£ államhatalom különbözőposztjain, a szellemi, gazdasági, politikai és egyéb irányítóposztjain hogyan viselkedjék és vehesse a hatalom érdekében ország népét} (Ortutay Gyula)2 Az iskolák államosítása 1948. júniusban, az azt kimondó törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet megszületésével valósult meg. A közoktatás és tanügyigazgatás átformálása azonban már 1945-ben elindult, az iskolaállamosítás az állam egyházakkal való leszámolásának a felekezetek számára talán legfájóbb epizódja volt.3 Az ateista-marxista ideológiát magáévá tevő államhatalom az iskolák megszerzésével két legyet ütött egy csapásra: egyrészt az iskola mint a társadalom kiváló átnevelő terepe szükséges volt a mindenféle pluralizmust elutasító állampárt számára, másrészt, lévén az iskolák fenntartói főként az egyes felekezetek voltak, az iskolák állami kezelésbe vétele az egyházak gyengítését, társadalmi szerepvállalásuk templomfalak közé szorítását is jelentette. Az állami iskolamonopólium kialakítása több lépcsőben, fokozatosan, az egyházak folyamatos tiltakozása mellett ment végbe. Az iskolákért kiegyen- líteden eszközökkel és feltételekkel vívott háborúban, mint látni fogjuk, az egyházak csatákat megnyertek ugyan, de a végső győzelmet a „Nagy TestveY’ támogatását élvező pártállam aratta le. Az alábbiakban az egyházi iskolák minden ellenszolgáltatás nélküli elvételéhez vezető út állomásait mutatom be. Előzmények Ha Baranya vármegye második világháborút megelőző időszakának népiskoláira tekintünk, azt látjuk, hogy zömmel osztatlan intézmények voltak, azaz egy vagy két ta'ORTUTAY 1949. 291—292. Kenesei kisgazda-beszámoló. Balatonkenese, 1948. október 29. 2Ortutay Gyula (1910—1978) etnográfus, politikus. 1942-ben belépett a Független Kisgazdapártba, 1945- ben a Magyar Kommunista Párt titkos tagja lett. 1947—1950-ig vallás-és közoktatásügyi miniszter volt. KERESZTES 2008. 103. 3Többek között az 1945-ös földreform során kárpódás nélküli kisajátításra kerültek egyházi intézményeket is fenntartó egyházi földbirtokok, ezzel anyagilag kiszolgáltatottá téve a felekezeteket. 1946-ban az egyházi egyesületek feloszlatása történt meg. 317
