Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

nító oktatta a 6, illetve 8 osztály összes tanulóját4 zömében egy vagy két tantermes épületekben. Ezt a megállapítást az alábbi adatok igazolják. Az 1942. október 1-jei tanfelügyelőségi statisztika szerint a megyében egy iskolára 88 tanuló, 1,7 tanterem és 1,9 tanító jutott.5 Az 1946. április 1-i adatok hasonló helyzetről tanúskodnak: egy iskolára 87,5 tanuló, 1,9 tanító jutott.6

Az elemi népiskolai hálózat fenntartók szerinti megoszlását Baranya vármegyében az államosításig az alábbi táblázat mutatja. (1. táblázat)

1. tábláit. elemi iskolák fenntartók szerinti megoszlása Baranya vármegyében.

Fenntartók

Iskolák száma 1942. október l.7

Iskolák száma 1946. április l.8

Iskolák száma 1948. szeptember9

Állami

26 (6,9%)

29 (7,4%)

67 (15,9%)

Községi

25 (6,6%)

27 (7%)

31 (7,3%)

Társulati, egyesületi, magán

11

4 (1%)Római katolikus

229 (60,6%)

244 (63%)

234 (55,5%)

Református

67 (17,7%)

67 (17%)

69 (16,3%)

Evangélikus

16 (4,2%)

15 (3,9%)

18 (4,2%)

Görögkeleti2 (0,5%)

2 (0,5%)

GörögkatolikusUnitáriusIzraelita

4 (1,1%)

1 (0,25%)

1 (0,2%)

Összesen

378

389

422

4 Már 1940-ben intézkedés történt a nyolc osztályos népiskolák felállításáról. 1940. évi XX. törvénycikk az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. A gyakorlati megvalósítás azonban a háború kitörése miatt részlegesen valósult meg, a népiskolák legtöbbje hatosztályos maradt.

5BERNICS 1989. 7.

6Köznevelés folyóiratban közölt adatok alapján. Köznevelés, 1946. június 15. 3.

7BERNICS 1989. 39.

8Köznevelés, 1946. június 15., 3.

5Tanfelügyelői statisztikai kimutatás adatai alapján. A VKM rendeletére kimutatás készült az állami és államosított általános és népiskolák helyreállításáról. Az összeírásban az iskolák volt jellegét is fel kellett tüntetni. MNL BaML VI. 502. Tanfelügyelői statisztikai kimutatások. 3929/1948.

318