Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Marcali, KelevfcçCehnerpus^ta, Csákány (Lehnerek) A 17. századtól győri polgárcsaládként, majd ökörkereskedőként számon tartott Lehnerek az osztrák örökösödési háborúkhoz katonát ajánlottak fel, s így nyerték el 1742-ben címeres levelüket. Az 1834-ben, Csurgón letelepedett és csákányi birtokot vásároló Lehner János (1800—1879) nemességét a somogyi vármegyegyűlés igazolta. (Felesége Véssey Zsuzsanna volt.) Gyermekeik közül egyik fiúk, Sándor (1838—1917) vált a járásban az egyik legbefolyásosabb emberré. Tekintélyes vagyont szerzett, amelyben szőlő, földek, bérház és balatoni villa is tartozott.* 12 Lehner Sándor korán meghalt testvérbátyjának, Vilmosnak (1837—1873) gyermekeit a gyámjukként támogatta. így unokaöccse, Lehner Vilmos (1873—1962) a marcali járás főszolgabírója lett, majd a közigazgatásból visszavonulva lehnerpusztai birtokát vezette, de besegített a csákányi uradalomban is. Felesége Hencz Jolán (1887—1965) volt, akinek a hozományából 1904-től bérelték, majd 1911-ben megvették Marcali egyik legszebb polgári lakóházát.13 A család női tagjainak a szerepe is elévülheteden a Lehnerek felemelkedésében és talpon maradásában. Lehner Sándor testvére, Ilona (1843—1935) 53 évig volt a csákányi birtok és gazdaság irányítója, emellett pedig a testvérei gyerekeit és unokáit is patronálta. Lehner Vilmos nővére, Erzsébet (1869—1966) 1890-ben ment férjhez nádasdi Sárközy Bélához, csurgói, majd kaposvári főszolgabíróhoz, későbbi Somogy vármegyei alispánhoz. Férje halála után szecessziós sarokházat építtetett Kaposváron.14 A csákányi és vései birtokok vezetését az 1920-as évek végétől unokaöccse — Lehner Vilmos János nevű fiának (1906—1983) az irányítására bízta. Lehner János felesége, Haám Lilla (1921—2000) a csurgói főszolgabíró, Haám Lajos leánya volt.15 A család az 1945-ös államosításig három községben birtokolt földeket és működtetett uradalmakat. A kelevíz-lehnerpusztai és a csákányi mellett özv. Lehner Vilmosné (később Dessewffy Aladárné) Véssey Irma (1844—1921) vései gazdaságát is ideszámíthatjuk. 16 A Kelevíz melletti lehnerpusztai birtok 1892-ben, Lehner Sándor gyámidőszaka alatt 269 kát. hold volt, majd Lehner Vilmos 416 kát. holdra növelte (1911). 1932-re ez a birtokméret 372 kát. holdra fogyott. Kiváltképpen a juhtenyésztéssel vált Európa szerte híressé, hiszen 3-400 — a csákányival és a véseivel együtt 1.500 — egyedet számláló állatállománya az 1920-as és 1930-as években rendre első helyezést, külön- díjakat nyert az országos szakkiállításokon.17 Csákány községben 1895-ben 268 kát. hold, majd 1911-től közel 340 kát. holdnyi birtok jelentette a gazdálkodás alapját, "MÓRICZ 2012.475. 12H. RÁD1CS 2014. 10-12; 14-15. MM LEHNER HAGYATÉK. Lehner János: Sándor bácsi. ms. [1973] 13MM LEHNER HAGYATÉK. Adás-vevési szerződés. 1911. 14H. RÁDICS 2014. 16-17, 22-23. ,5MM LEHNER HAGYATÉK. Lehner János: Kutyák és paripák, ms. [1973] 16H. RÁDICS 2008. 61-71. ,7H. RÁDICS 2008. 61-71. MAGYARORSZÁG FÖLDBIRTOKOSAI 1893. 571. GAZDACZÍMTÁR 1897. 106-107. Az 1895-ös év adatai 1897-ben kerültek kiadásra; GAZDACZÍMTÁR 1911. 602. 279
