Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
amely 1932-re 250 kát. holdra fogyott. 1937-ben a csákányi uradalom 250 kát. hold, a kelevízi 377 kát. hold volt. Itt is Lehner Sándor, majd unokahúga, Ilona, végül pedig Lehner János gazdálkodott.18 A vései gazdaság volt a legnagyobb méretű: 1895-ben 760 kát. hold, majd 1911-től 693 kát. hold. A családi visszaemlékezések szerint részt vett a gazdálkodás irányításában Lehner Vilmos, és annak fia, valamint a már említett Lehner Erzsébet is.19 A család 1.000—1.300 kát. holdnyi birtokmérettel a járás közepes méretű földbirtokosai közé tartozott. Vése, S^őkedencs, Somogy%sitfa-S^őcsénypus^ta (Vésseyek) A Véssey család az 1726-os visszatelepedését követően az alcímben szereplő három településen alakította ki birtokközpontját. Vése a 19. század folyamán, a 8800 magyar holdas birtokon való gazdálkodás mellett, a família egyházmegyei reprezentációjának is fontos helyszíne volt.20 Az iskola és a templom mellett a már említett Lehner Vil- mosné Véssey Irma udvarháza és Véssey Mihály kastélya jelentette a nemesi mindennapok színterét. A második legnépesebb evangélikus község Szőkedencs 1856-ban vált a család állandó lakhelyévé, amikor az ún. felső kastélyt Véssey Lajos (1805—1860) megépíttette. 1833-ban feleségül vette a Vas megyei szentmártoni Radó Krisztinát (1814-?), négy gyermekük született, akik közül Sándor (1839—1912) és Mihály (1843—1908) lettek a birtokok örökösei. Az evangélikus templom 1861-es felépítésével és rendszeres mecenatúrával a helyi közösség megerősítését támogatta.21 A szőcsénypusztai birtokot már a fia, Véssey Sándor fejlesztette, aki 1862-ben vette feleségül rokonát, Véssey Borbálát (1842—1924), majd három gyermekük született, Mihály Lajos (1863—1946), Ferenc (1865—1927) és Margit (1876—1897).22 A Szőcsény- ben gondosan felszerelt és felépített uradalmi központ és pazarul berendezett 1893- ban felépített kastély hírnevesnek számított.23 A család, azért hogy megóvja a birtokok egységét, 1885. augusztus 13-án Véssey Sándor nevén a felsőzsitfai és nagyszakácsi területekre, míg 1885. szeptember 20-án Véssey Mihály nevén a vései területekre hitbizományt jegyeztetett be.24 A dualizmus korában, Somogybán 16 hitbizomány volt, amelyek az összes földterület 16,6 %-át birtokolták. A legnagyobb a megyében a gróf Széchényi Ferenc által 1814-ben alapított hitbizomány volt. (Csupán egy másik evangélikus középbirtokos, Kund Vince alapított még hitbizományt 1871-ben.) Rajtuk kívül a Széchényi, a Zichy, a Somssich, a Jankovics és a Festetics család egy ágának volt hitbizománya a megyében. Az ország18 F. SZABÓ 1932. 237,242. 19GAZDACZÍMTÁR 1897. 106-107. GAZDACZÍMTÁR 1911. 602. 20CSÁNKI 1914. 600. 21JÁNI 2011. 357. “PAPP ms. 23 HUSZÁR 2014. 380. 24KATONA 1894. 5. GŐZSY 2003. 162. 280
