Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

1918 között a württembergi tartományi gyűlés első kamarájának. Később már választott képviselőként is dolgozott. Politikai beállítódása a Szabad Konzervatív Párthoz kötötte, 1912-ig a Reichstag tagja volt. Számos udvari és katonai tisztséget viselt, 1895—1899 között II. Vilmos császár első kamarása volt. A herceg Németország harmadik leggaz­dagabb embere volt, óriási méretű németországi és sziléziai uradalmai mellett hatalmas ipari beruházásokkal is rendelkezett, többek között a mai Katowicze is neki köszönheti gazdasági fellendülését. Ugyanakkor híres volt vadászszenvedélyéről is: a Magas-Tát- rában Javorina központtal megvett és kiépített egy kb. 50 ezer kát. holdas uradalmat, amiből vadászparadicsomot csinált, majd Mosonszentjánosban is vett vagy 15 ezer hol­dat. Ezt követte a témánk szempontjából fontosabb somogyszobi birtokvásárlás. Somogyszob Nyugat-Somogyban fekvő, a 20. század elején már mintegy 1800 fős település volt. 1912-ig az Esztergomi Főkáptalan volt a legnagyobb földbirtokosa. Határa 8312 holdat tett ki, amelyen belül jónéhány puszta is volt.126 Fontos állomása volt az 1872-ben átadott Bátaszék - Dombóvár - Kaposvár - Zákány vasútnak, s a 19—20. század fordulóján átadott két helyi érdekű vasútvonalnak is Somogyszob volt a végállomása, amivel nagy árufelvevő központtá vált a település.127 A falu polgároso­dására utal, hogy a háború előtt Somogyszobon volt már olvasókör, hitelszövetkezet és gőzmalom, iparoskör, szép könyvtárral, billiárddal, színpadi berendezéssel.128 A vadban gazdag belső-somogyi vidék felkeltette a herceg figyelmét,129 aki előbb 1909-ben kibérelte a Főkáptalan erdeinek vadászati jogát, 1912-ben pedig 7 millió ko­ronáért megvásárolta a somogyszobi uradalmat.130 Hohenlohe további négy birtok megvásárlásával kibővítette uradalmát, így mintegy 20 000 kát. holdas uradalmat sze­dett össze. A birtokközpontot Kaszópusztára helyezték át. Az uradalom élére a javorinai jószágigazgatót, majd utána fiát, ifj. Kégel Árpád mezőgazdasági mérnököt helyezte.131 Kaszón 1912—13-ban egy vadászkastélyt építettek, amely később a herceg legfontosabb lakhelyeinek egyikévé vált.132 A vadászkastély előtt szép parkot alakítottak ki. A régi kaszói csárdát és az ott lévő kunyhókat lebontatta, s ezek helyére épültek fel azok a házak, amelyekben a gazdasági alkalmazottak laktak. Birtokain kiépítette az áramellátást. 1913-ban épült fel Kaszón a víztorony, s lefektették a vízvezetékrendszert is. Kaszó a kövezett úttal, villannyal, vízzel együtt már az alapvető komfortot biztosí­totta. Hamar megkezdődött az erdők rendbetétele.133 A birtokokkal jelentős mezőgazdasági termelő területekhez is hozzájutott. 1914- ben a mintegy 20 ezer holdas uradalomban 5070 hold szántó, 1150 hold rét, 1684 126MEZŐGATDASÁGI STATISZTIKA 1895. 174.; a pusztákhoz lásd: REISZIG 1914. 148. 127ERDŐSI 1982. 157-211. 128JANKOVICH 1936. 17. 129 Pesti Napló, 1912. június 19. 130 NAGY - NAGY, 2004. 28. 131 Evangélikus Örálló, 1911. (7. évfolyam) 8. szám. 132 NAGY - NAGY, 2004. 52. 133 NAGY - NAGY, 2004. 52. 269

Next

/
Thumbnails
Contents