Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
hold legelő volt. A szántógazdálkodásban ötös és hatos vetésforgót használtak (gabonát, kukoricát, takarmánynövényeket, cukorrépát, dohányt) termeltek. A 65 darabos lóállomány muraközi-belga keresztezés vagy lipicai volt; versenylovai számos díjat nyertek.134 180 ökör segítette a gazdálkodást, de foglalkoztak hizlalással is. A halastavakban pontyot tenyésztettek. Volt két motoros malma a hercegnek, ugyanott két tég- laégetője is, amelyek az évi 600 000 darabos téglatermeléssel egyrészt az uradalmi építkezések hátterét adták, másrészt pedig pénzt is hoztak. A gazdaság gépesítettségét mutatja, hogy az uradalomnak a háború előtt két 8 lóerős gőzcséplő készlete, egy szántógépe, s öt kévekötő aratógépe volt. Mindezt összehasonlítva a térség más uradalmaival, azt mondhatjuk, hogy a Hohenlohe uradalom kétségkívül magasan fejlett gazdaság volt.135 Az evangélikus Hohenlohe herceg zárkózott ember volt. A magyar arisztokrácia nagy részét semmibe vette. Alkalmazottait poroszos keménységgel kezelte.136 Tisztviselői csak a megfelelő öltözékben jelenhettek meg előtte. A vadászszemélyzetet osztályokba sorolta, s úgy fizette. Minden embere katonai feszességgel, szinte vigyázz állással fogadta. Növelte az elfogadottságát, hogy támogatta a környék egyházait, templomait, adományaira mindig lehetett számítani. Somogyszobon sokáig a reformátusok és az evangélikusok éltek többen, a 20. század elejére már jellemzőnek mondható katolikus többség csak a vasutak megépülése után alakult ki.137 A falunak volt protestáns és katolikus temploma is, s kétségtelen, hogy a somogyszobi egyesített protestáns gyülekezetnek nagy segítséget jelentett működésében.138 Tűzifát biztosított, pénzt adott a templom felújítására. Somogyszobon már Keresztély herceg utóda, Ágost herceg alatt készült el az evangélikus templom, addig csak imaházuk volt a lutheránusoknak. A templomépítéshez a telket a hercegtől kapták. Hohenlohe Keresztély 1926-ban a vadászkastélyban halt meg. Temetése a kastély nagytermében május 17- én zajlott le, Németh Pál esperes, lelkész (Vése), Mesterházy Sándor esperes (Vése), Seregély István szepetneki lelkész, Bélák János segédlelkész (Vése) és a vései evangélikus dalárda közreműködésével.139 Másnap a halottat elszállították Javorinára, ahol folytatódott a temetési szertartás, majd pedig az 1922-ben ott eltemetett felesége mellé helyezték. 134 Pesti Hírlap, 1928. január 21. '“Összevetésünk alapja: UJVÁRY, 1914. 301—314. közti uradalmi kimutatás. '“NAGY - NAGY, 2004. 35. ,37REISZIG 1914. 138. 138Harangsíp, 1926. június 13. ™Harangivá, 1926. június 13. A térség legnagyobb evangélikus gyülekezete Vésén működött. 270
