Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

mendi cementgyárat és mészműveket 7 millió koronáért, a villányi pezsgőgyárat és borászatot 6 millió koronáért, a 36 ezer kát. holdas mezőgazdasági területet 50 millió koronáért, míg a Dráva menti erdőket 7,5 millió koronáért értékesítették.119

A dárdai uradalom területén nem Schaumburg-Lippe herceg kezdte az evangélikusok támogatását, de kétségtelen, hogy az ő birtoklása alatt teljesedett ki a lutheránusok támogatása. 1844 előtt, az Esterházyak alatt az alacsony népsűrűséggel bíró dárdai uradalom sok helyről próbált munkaerőt szerezni, s ennek során Tolna megyéből jelentős számú népesség, köztük mintegy 200 evangélikus család lakosság költözött Ma- gyarbólyba, s a mellette lévő falvakba.120 Az első evangélikus család 1803-ban költözött Bátaapátiból Magyarbólyba.121 A térség lutheránusainak Magyarbóly lett a központja. A reformkor első felében már volt tanítójuk és imaházuk. Schaumburg-Lippe herceg birtokvásárlása után felgyorsult a szerveződés. 1846-47 során Magyarbóly önálló egyházközséggé vált, nem utolsósorban az uradalmi ügyész megyei és egyéb befolyása révén. Ugyanekkor a pécsi evangélikusok is Magyarbólyhoz csadakoztak. Földesúri támogatással és jelentős helyi hozzájárulással, különböző adományokkal 1858-ra elkészült az evangélikusok temploma, amelynek felavatási ünnepségén még a herceg személyesen is részt vett. A templom oltárképét a szintén evangélikus vallású Madarász Viktor festette. A hercegnek elévülhetetíen érdemei voltak 1863-ban a templomi orgona beszerzésében is, akárcsak az 1864. évi iskolaépítésben. Az egyház támogatása folyamatos volt. 1870-ben a herceg az egyházközségeinek fenntartására 4, lelkészi javadalom céljára 8, tanítói javadalom céljára 6 hold szántót adományozott.122 Hozzá kell tenni, hogy Magyarbóly mellett számos más településen is komoly adományokat tett a herceg az evangélikusok javára, így például Ivándárdán, Borjádon, Kácsfalun, Bolmányon nélküle nem jöhettek volna létre iskolák, templomok stb. Az említett egyházközségeknek a herceg az 1860-as évek végéig összesen 99 holdat adott át.123

Utolsó nagybirtokos példánk egy másik német arisztokrata családhoz kötődik. Hohenlohe Kraft Keresztély (Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen, Herzog von Újest) 1912-ben vásárolta meg a somogyszobi uradalmat.124 A herceg 1848-ban született Öhringenben, amely régi családi birtok volt; a mellette lévő Neuensteinben van az egyik ma is álló családi kastély. Kraft Keresztély 1870-ig a Sziléziában lévő Liegnitzben járt egy humán jellegű iskolába, majd ezt követően Bonnban jogtudományt tanult. Az evangélikus herceg rangon alul házasodott: felesége a sziléziai, de lengyel származású, katolikus Lubraniec-Dambska Ottilie lett.125 A herceg gyors politikai karriert futott be. Születési előjoga révén tagja volt a porosz felsőháznak; 1871—

'v>Borászati Lapok, 1917. július 8.; Vasárnap, 1917. július 1.

120 Magyarbóly község honlapja. Lásd: http://magyarboly.hu/egyhazak/evangelikus

121 Lásd: VÉRTESI 1940. adatait.

122 VÉRTESI 1940. 37.

123 Protestáns Iskolai Lap, 1866. június 24.

124 Működéséhez részletesen lásd: KAPOSI 2016. tanulmányát.

125Lásd: MUSCHOL 1993; STALMANN 2013. munkáját.

268