Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
náziumba került; azt befejezve Pestre, utána Pápára ment jogot tanulni.47 Vrácsik, ahol a családi kúria állt, a 19. század közepén mintegy 480 lakosú falu volt; a lakosság 95%- a katolikusként élt, s az evangélikus földesúr családján kívül csak 30 református egyént találhatunk a településen.48 A mellette lévő kicsiny sörnyei birtok, amíg Somssich el nem vette, csak néhány lakosú puszta volt, így az evangélikus egyház támogatására nem volt lehetőség. Harmadik esetünk a tagyosi Csapó családhoz, s rajta keresztül Tolna megyéhez kötődik. Tolna megye nemessége a 18. században nagyrészt a nyugat-magyarországi térségből került Dél-Dunántúlra, s köztük a középbirtokosok jelentős részarányt tettek ki.49 Csapó Dániel (1778—1844) Tolna megyei birtokait egyrészt örökségképpen kapta (Dunaszentgyörgy és Tolnanémedi), másrészt nagy jelentősége volt a felesége, Gindly Katalin révén megszerzett tengelici földeknek, harmadrészt a későbbiekben vásárolt is földet (Baracson, Fejér megyében, kb. 3000 holdat), s akkor még nem is részletezzük, hogy egyik rokona földjeit is ő kezelte. Földjeinek mérete folyamatosan változott, legnagyobb kiterjedése kb. 10 ezer hold lehetett, amivel a bene possessionati fontos tagja lett. Csapó Dánielt születésekor ugyan a győri belvárosi plébánia templomában keresztélték meg, de anyja evangélikus hitben nevelte, s később is evangélikusnak mondta magát, s még egy titkosszolgálati jelentésben is ágostai evangélikusnak írták. A Gindly birtokon, Tengelicen 1819—20-ban Pollack Mihály által tervezett kastélyt építettek, amely mellett angolparkot alakítottak ki, s később üvegház is került oda.50 Az iskolázott, jogot végzett Csapó Dániel Tolna megye közéletébe bekapcsolódván számos megyei tisztséget viselt, 1827-ben pedig eljutott az alispáni cím megszerzéséig; 1830-ban és az 1832—36. évi országgyűlésen a megye követe volt. Nagy szerepe volt Tolna vármegye székházának felépítésében.51 Csapó Dániel a 19. század első felének egyik legnagyobb gazdaságfejlesztője volt. Felismerve a nyugati gazdaság fejlődésének lényegét, a társadalmi szabadság és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatot, a liberális szemléletű Csapó Dániel nagyon sokat foglalkozott saját birtokainak fejlesztésével, a majorsági gazdálkodás minőségi átalakításával. Földjeinek egy részét tagosítatta, hogy a nagyüzemi tér révén növelje a termelékenységet. Átalakította a vetésszerkezetet, új terményeket honosított meg, amelyek között a takarmánynövények különösen nagy szerephez jutottak. Hamar felismerte a bérmunka előnyeit, s tudatosan alakította át a munkaerő-szerkezetet ebbe az irányba. Flíres volt az állattenyésztéséről is, kiváló eredményeket ért el a juhászat terén a merinói állományával. Birtokai egy részén lévő futóhomok megkötésére fe~ 47ANDRÁSSY 1987. 21-35. 48 FÉNYES 1851.2. 316. 49 Az arányokra lásd: GLOSZ 2014. művében a Tolna megyei középbirtokosokra vonatkozó tanulmányokat. 50BALAZS KOVÁCS 2014. 407.; a családi kapcsolatokhoz és vallásához lásd még: GAÁL 2015. tanulmányát lányáról, Csapó Idáról. 51SZEKSZÁRD 1941. 101. 258
