Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
nyőerdősávokat telepített. Fejlesztései során majorsága számos új gazdasági épülettel (istállók, magtárak stb.) gazdagodott. De sokat foglalkozott Csapó a megye gazdaságának fejlesztésével is. Propagálta a lótenyésztést, támogatta a selyemhernyótermesztés meghonosítását. Nagy figyelmet fordított a dohánytermelés bővítésére és minőségére (tudvalevőleg a tolna dohánykertészek Dél-Dunántúl több megyéjében is megjelentek), ennek során Amerikából hozatott nemesebb és jobb dohánymagfajtákat. Komoly érdemei voltak a kendertermesztés terén is. De nem szabad elfeledkezni arról a gazdaságszervezési munkáról sem, amit a reformkorban kifejtett. A Széchenyi hatása révén megszerveződő Magyar Gazdasági Egyesület alapítói sorában, a választmányban és az elnökségben is ott találjuk; 1839-től az 1844-ben bekövetkezett haláláig a szervezet alelnöke volt. Működése során számos szakcikket jelentetett meg a Magyar Gazda, a Gazdasági Tudósítások és más lapok hasábjain, amivel a magyar agrárszakírás fontos tagjává vált, ugyanakkor saját gazdaságfejlesztő kísérletei és tapasztalatai közismertté válhattak.52 A reformkorban nagyon fontos volt a gazdaságról hasonlóan gondolkodókkal való állandó véleménycsere, ebből a szempontból is különösen fontos a somogyi alispánhoz, Czindery Lászlóhoz fűződő kapcsolata.53 A felvidéki területekről érkezett birtokosok Az egyes földbirtokosok felekezeti azonosítása ennél a csoportnál a legnehezebb. Pontos források hiányában sokszor csak gyanakodhatunk, hogy a Dél-Dunántúlra költözve előbb-utóbb többen elhagyták korábbi evangélikus vallásukat, s katalizáltak. Néhány családnál azonban megmaradt a régi hitbéli hovatartozás.54 Ilyen volt a felsőkubinyi és deménfalvi Kubinyi família, amelyen belül voltak vallásfelekezeti különbségek, de a dél-dunántúli területeken birtokot szerzett családi ág evangélikus vallású volt. Ezt az 1774. évi egyházmegyei vizsgálat is egyértelműsíti, amely a földesurat, Kubinyi Sándort egyértelműen lutheránusnak mondja.55 A történeti Somogy, de a mai Baranya megyében, Szigetvártól nyugatra lévő, négy faluból (Basal, Pata, Poklosi és Molvány) álló uradalmat, amely birtokkal már 1660 körül is rendelkeztek, s amely birtokot egészen a dualizmus elejéig megtartottak. Az uradalom a reformkorban 7800 magyar holdat tett ki.56 Az 1840-es években felmerült, hogy gróf Zichy Károly megveszi az uradalmat, s összekapcsolja a viszlói és apáti birtokával, de végül is elállt a tervtől.57 A tulajdonosok néha itt laktak, az 1820—30-as években egy ma is álló klasszicista stílusú kiskastélyt is építettek, de általában inkább a felső-magyarországi központjaikat lakták, ezért a dél-somogyi birtokaikat bérbe adták. Érdekes 52 Gazdaságfejlesztési eredményeihez lásd részletesen: BALAZS KOVÁCS 2014. 53Czinderyhez lásd: KAPOSI 2012. 54A felvidékről érkezett nemesi családokhoz lásd: KAPOSI 2011. tanulmányát. 55HUDI-JAKAB 2002. 387. 56MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 273. 1840. év. 57MNL SML XIII. 61. Varászlói uradalom levéltára. Fasc. 42. Kapotsfy Mátyás ügyvéd levele Zichy grófnak. 1846. 259
