Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

püspök ellens2envét is kiváltotta, többek között ezért is kellett elhagynia a falut a gyülekezet tanítójának, Reguli Jánosnak is. A kezdeti időszakban az iskola háromnyelvű volt, a tanítók mindegyike beszélte a helyi nyelveket. A tabi tanulók létszáma 1877-ben már elérte a 110-et, emiatt szükségessé vált egy másik tanterem építése, illetve egy második tanítói állás létrehozása. Az új két tantermes iskola 1902-ben épült fel.51

A gyülekezetben sokáig megmaradt a szlovák anyanyelv, a német viszont már korábban eltűnt. 1860-ig a tanítás vegyes nyelven, magyarul és tótul folyt, majd ezt követően csak magyarul. 1868-tól tót nyelven már csak minden 3. vasárnap tartottak istentiszteletet, később viszont csak magyar nyelven folyt a szertartás.52

A második legrégebbi német település a vármegyében Mocsolád53 volt. Az ide érkező telepesekről 1723 előtt már történt említés. Az 1725. évi adóösszeírásban a magyar jobbágycsaládok mellett 13 német család is feltűnt. Vázsonyi György a településre és a mellette fekvő Kis-Mernye pusztára 4 zsellércsaládot telepített, ő maga is protestáns volt, így támogatta az evangélikusok betelepülését. A közösség tanítója Gáspár Faust volt, aki Kőszeghidegkútról került a faluba, több hívével együtt.54 Az 1740-es években még egyszerű parasztmesterek tanították a gyermekeket. A türelmi rendeletet követően Vázsonyi Gergely telket adományozott a református-evangélikus közösségnek imaház, lelkészlakás és iskolaépítés céljából. Az istenűszteletet felváltva magyarul és németül tartották egészen 1816-ig, mert ekkor volt az utolsó német nyelvű isten- tisztelet.55 Az ecsenyi egyház alá tartozó közösség a 19. század második felére egy 85 tagból álló kis gyülekezetté zsugorodott.56

Kötcse, Antal János57 birtoka, magyar ajkú falu volt. 1730 körül érkeztek ide az első telepesek Tolna megyéből, 47 lutheránus és kálvinista német család.58 A közelben fekvő Fiadra szintén érkezett egy kisebb számú lutheránus közösség, ugyanebben az időpontban.59

1730-ban volt már egy fából készült templomuk, ahol az istentiszteletet tartották. A templomhoz egy 31 fontos harang is tartozott, melyet Stark Konrád öntetett 1740- ben. Első ismert prédikátoruk Harmónia Mihály volt, aki licenciátusként60 működött,

5IJÁNI 2005. 255.

“TAKÁCS 1995. 82.

53 A település elnevezése 1908-tól Felsőmocsolád.

54 SZITA 1993. 72.

55RAPÓ 1983. 1-2.

56JÁNI 2005. 105.

“Antal János (?—1780): 1726-ban négy pusztát birtokolt: Csicsal, Pócza, Kötcse és Rád. TEFNER 1996. 76.

58Jáni János 71 többségében lutheránus családot említ. JÁNI 2005. 159.

“SZITA 1993. 70-71.

“licenciátus (lat.): lelkipásztort kisegítő vagy pódó laikus férfi a 16. század végétől a 18. század közepéig Magyarországon. A török uralmat és a reformációt követő paphiány miatt a püspöktől engedélyt, licenciát kapott, hogy a misézés és gyóntatás kivételével, lelkipásztori munkát végezzen: keresztelt, esketett, temetett, ájtatosságokat vezetett, prédikált.

228