Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
el az anyakönyvek vezetését, továbbá az <5 működése alatt kezdődött el a protestánsüldözés. Padányi Bíró Márton 1745-ben Marcaliba idéztette a tabi evangélikusok elöljáróit és megtiltotta nekik, hogy saját felekezetűkbe tartozó elöljárót alkalmazzanak. Akaratának az iskolamester elűzésével szerzett érvényt. 1746-ban szintén Marcaliba idéztette Masnitziust, több társával együtt és állásuk elhagyására kényszerítette őket. Masnitzius ezt követően távozott a Hont megyei Bagyánba. A németek papjaként került a Tolna megyei Joseph Schieglert Tabra, valamint Velits Péter is, aki a gyülekezet megalapítója volt. Az első imaház építési idejét az egyházlátogatási jegyzőkönyvek nem említik,44 csak annyit tudunk, hogy az építéshez az evangélikus Sulyovszky András földesúr feleségétől, Velits Annától (aki Velits Péter lelkész lánya volt) a gyülekezet kölcsönt vett fel. Az imaház azonban 1780 és 1790 között a tűz martaléka lett.45 A második oratórium a szintén evangélikus báró Calisch Frigyes földjén és költségén épült, de az épület hamarosan szűknek bizonyult, ezért megnagyobbították, majd 1800-ban tornyot is emeltek mellé. A templom oltárát a pozsonyi szlovák-magyar gyülekezet ajándékozta a híveknek.46 A gyülekezet lelkészei kiválóan ismerték a településen beszélt nyelvek (szlovák, német és magyar) mindegyikét. Mindannyian nagy műveltséggel rendelkeztek, ismereteiket híres külföldi egyetemeken (Lipcse, Jéna, Halle, Wittenberg) szerezték vagy gyarapították. Helyüket viszont igen gyakran változtatták, amiben a nemzetiségek közti viszálykodásnak igen jelentős szerepe volt.47 Vadkerti György lelkész arról panaszkodott, hogy nem könnyű dolog Tabon három nyelven szolgálni. Novák János Jakab, pedig azért kerülhetett Tabra, mert kiválóan ismerte a magyar, szlovák és német nyelvet.48 1829-ben az anyagyülekezethez 430 lélek tartozott, amely száma 1840-re 450-re emelkedett.49 1840-ben tűz áldozata lett sok ház mellett a templom is, melynek harangjai közül kettő megolvadt, a harmadik pedig használhatatlanná vált, megmenteni csak az oltárt és az orgonát sikerült. A papiak és az iskola épületei is leégtek, az anyakönyveket Szepezdi Kis János élete kockáztatásával tudta csak kimenteni. A leégett templomot a közösség az év végére újra fel tudta építeni, melynek költségeit báró Calisch Frigyes és a hívek adományai fedezték.50 Az iskola felépítésének időpontjáról és körülményeiről nincs forrásunk. Valószínűleg már a letelepedést követően megépülhetett, mert az 1720-as évektől rendszeres oktatás folyt benne. 1745-től pedig már virágzó iskolája volt a településnek, amely a veszprémi 44Nagy Pál a templom építési idejét 1736-ra teszi. NAGY 1993. 127. 45JÁN1 2005. 252. 46 Szuperintendensi látogatás TAB 1814. 378. 47JÁNI 2005. 252. 4“BERTAIAN 2011. 8. 49JÁNI 2005. 253-254. “TAKÁCS 1995. 84-83. 227
