Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Tanév izraelita róm. katolikus evangélikus református 1936/37. 22 26 11 90 1939/40. 17 53 11 84 1942/43. 41 92 25 137 1945/46. 0 86 22 70 Az államosításról szóló 1948. évi 33. törvénycikk következtében 1848. december 18-án az intézmény épülete állami tulajdonba került. Az államosítás után az épületben nyolcosztályos általános iskola működött tovább. Az intézmény tanári kara A református leányiskola működtetésében legjelentősebb szerepet az iskola tanárai töltöttek be. Az igazgatónő, Mojsisovich Margit 1924-ben került az intézménybe magyar — latin szakos középiskolai tanárként. 1925-ben igazgatónővé nevezték ki, és az államosításig irányította az iskolát. O és a leghosszabb ideig tanító tanárok meghatározták személyiségükkel az intézményben folyó nevelést és oktatást. Bikfalvy Irén számtan — természetrajz-tanár a kezdetektől az államosításig tanított az intézményben (1916—1948). Szabó Lenke szintén számtan — természetrajz polgári iskolai tanárként oktatta a diáklányokat 1921-től 1948-ig. Fintáné Duka Karolina 1923-ban elemi iskolai tanítónőként került a Siklósi Református Polgári Leányiskolába, majd 1930-tól magyar — történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet megszerezve 1948-ig tanította e tárgyakat. Borbély Hona magyar — történelem szakos középiskolai tanárként volt az iskola tanára (1929—1948), Országh Margit zongora- és énektanára (1930—1948), Dizseri Sándor hitoktató lelkésze volt az intézménynek a pécsi évek alatt (1930—1948). Toókné Dr. Balla Mária magyar nyelv és irodalom és történelem szakos középiskolai tanárként (1925—1935) 10 évet töltött az intézményben. Kellnerné Birner Ibolya magyar — német — francia szakos középiskolai tanár (1941—1948) Sopronból került a pécsi református leányiskolába. Váncsa Jolán Júlia elemi iskolai tanítónőként kezdte meg a tanítást a Pécsi Református Leánynevelő Intézetben, majd 1944-ben magyar — történelem szakos polgári iskolai tanári végzettséget szerzett, és magyart tanított a diákságnak az államosításig. Az 1920-as években a VKM az egyházi fenntartású intézményektől azt kérte, hogy foglalkoztassanak határon túli magyar tanárokat iskoláikban. A MRE úgy vélte, hogy az állam e kéréssel megsérti önrendelkezési jogát, de elfogadta a kérést, s ahol lehetett be is tartotta.26 A Felsőbaranyai Református Egyházmegye polgári leányiskolájának tanárai közül többen az elszakadt területekről származtak: Bikfalvy Irén Zilahon született, Toókné Vingán, Arad megyében, Fintáné Bethlenfalváról, Országh Margit a 26RÉBAY 2010. 79. 207
