Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
A jegyzőkönyvek tartalmazzák a természetbeni szolgálmányok piaci egységárait, így informálnak minket a korabeli árakról, és képet alkothatunk, mennyit ért a tanítói fizetés. Ocsényben 1908-ban 5 évi átlagban 1 hl búza 11 korona 65 fillér, 1 hl zab 7 korona, 1 1 vaj 1 korona 60 fillér, 1 1 méz 1 korona 60 fillér, 1 kg só 28 fillér, 1 kg marhahús 1 korona 12 fillér, 1 kg gyertya 1 korona 76 fillér, 1 1 bor 24 fillér értéket képviselt. Az utolsó oldalon felsorolják a jegyzőkönyvhöz csatolt dokumentumokat. Itt található a tanító (Győri János), a bíró (Paprika János), a jegyző (Pékár Adorján), az iskolaszéki elnök (Dömök Péter), a főszolgabíró (Hagymássy), és közigazgatási bizottság elnökének aláírása is (Apponyi), annak bizonyságául, hogy a javadalmi jegyzőkönyv felvétele az ő jelenlétében történt és az arra illetékesek aláírták. A hátoldalon láthatjuk többek között Tolna Vármegye Közigazgatási Bizottságának, Ocsény községnek, valamint az Ocsényi református egyháznak a pecsétjét. A lap alján összegzik a javadalmat: benti helyes összeírás alapján a% ocsényi református kántortanítói állás javadalma 1988 kor. 53 fillérben állapíttatik mefj. Ez ihlette a tanulmányom címét is.16 Érdemes tanulmányozni a javadalmi jegyzőkönyvek mellékleteit is, mivel további adatokkal szolgálnak a kutatóknak, gazdagítva a tanítókról kialakult képet. Az egyik leggyakrabban előforduló melléklet, a tanítói díjlevél, egy kétoldalú szerződés volt, melyet a tanító nevére állítottak ki, és köteles volt kézjegyével ellátni. Nem csak a tanító összes illetményét tartalmazta, hanem magában foglalta az összes kötelezettségét is. A díjlevélben megállapítják azt is, hogy a tanító részére biztosított járandóságok mikor és milyen részletekben szolgáltatandók ki: ,,A fentírt javadalomból egy harmadrész a kántori két harmad részpedig a tanítói teendőkért adatik és negyedévi előleges részletekben szpl- gáltatik ki’’-olvasható Győri tanító díjlevelének végén. A dokumentumot az iskola- fenntartó nevében az iskolaszék elnöke és jegyzője is megerősítette az aláírásával, illetve bélyegzőkkel hitelesítették.17 Ezen kívül igen informatívak a természetbeni járandóságok piaci egységárait igazoló hatósági bizonyítványok, kataszteri birtokívek, meghívók tanítói állásra, megválasztásról szóló jegyzőkönyvi határozatok, közigazgatási bizottsági határozatok, de akadnak tanítói eskük, kereszdevelek, egyházgyűlési jegyzőkönyv kivonatok és kimutatások is a jegyzőkönyvekben. A tanítók jövedelmének egy részét képezték a tanítói lakások is, melynek nagysága és állapota az egyházközség vagyoni helyzetétől függött. Lakás hiányában lakbért kellett fizetni a tanítónak. A jegyzőkönyvek általában nem részletezik a lakás adottságait, vagy állapotát, de a mellékletek, például „Hivatalos bizonyítványok” információval szolgálnak a tanítók lakáskörülményeire. Gyakran rögzítették ugyanis, hogy hány helyiségből áll a lakás, illetve hogy bútorozott-e. A kántortanító lakása két szobából, két konyhából, egy éléskamrából, egy pincéből, egy padlásból, egy istállóból, egy fáskamrából, egy sertés és egy baromfi ólból állt, melynek évi bérértéke 200 korona volt.18 16MNL TML VI. 501. b. TVT i. Győri János ocsényi ref. tanító jav. jkv. "SERÉNYI 1928. 28-31. 18MNL TML VI. 501. b. TVT i. Győri János ocsényi ref. tanító jav. jkv. 177
