Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Rendszerint kisebb kertet is biztosítottak a tanítónak a lakás mellé, ha az nem állt rendelkezésre, kert illetéket vagy kert pótlékot fizettek. Az őcsényi tanító házi kertje, és annak pótlására a régi szérűskertből a katolikus temető mellett lévő, 150 négyszögölnyi terület értéke évi 20 koronára rúgott. A tanítók a lakáson és a kertjárandóságon kívül legtöbbször pár hold szántóföldet is kaptak a községektől, vagy az egyháztól azok lehetőségeinek függvényében. A mellékletek közül érdemes megemlíteni az ún. „Kataszteri birtokíveket”. A kántortanítói földek részletezése (helyrajzi szám, dűlő és művelési ág megnevezése, a terület nagyságának megadása holdban és négyszögölben, illetve a tiszta jövedelem megadása) többnyire a Kataszteri birtokívekben meg is történt. Győri János illetményének így része volt még a Vincza dűlőben lévő 7 hold 1353 négyszögöl szántóföld és rét, amit az egyháztól kapott.19 Végezetül nem feledkezhetünk meg két, a törvény által szigorúan szabályozott juttatásról: a korpótlékról valamint az államsegélyről sem. A felekezeti népiskolák fenntartói ugyanis nem minden esetben tudták a törvényben megállapított összegeket teljes mértékben biztosítani Ha az egyházközség nem tudta fedezni a tanító fizetését, államsegélyért fordulhatott a minisztériumhoz. A támogatás azonban csak akkor volt folyósítható, ha a tanítás követelményei megfeleltek a törvényben megállapított feltételeknek. A tanítók járandósága korpótlékkal is kiegészült. A korpótlék összegét a szolgálati idő után állapították meg, és zömmel az állam folyósította.20 Bár az őcsényi tanító javadalmi jegyzőkönyvében ezek a juttatások nem szerepelnek, az adatbázisunkban számos példát találhatunk államsegély igénylésére és korpótlék adására. Váry Etelka, a faddi református felekezeti iskola II. sorszámú tanítója például az 1911. évben felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint 370 korona államsegély juttatást kapott az 1908. évi 32760. sz. rendelet alapján, amely mintegy harmada volt az 1050 koronás éves illetményének.21 Közel három évtizeddel később, 1940-ben, Németh Lajos, a dunaföldvári evangélikus iskola I. sorszámú tanítója pedig 1441 pengő 80 fillér fizetés-kiegészítő államsegélyben részesült, mely a jövedelmének jelentős részét tette ki. A 160 pengő 20 fillér kezdő tanítói fizetés, és a 307 pengő 20 fillér lakáspénzzel együtt összesen 1909 pengő 20 fillér éves jövedelemre számíthatott.22 Tanulmányomban szerettem volna érzékeltetni, hogy a tanítók javadalmi jegyzőkönyvei, mint források, milyen lehetőségeket rejtenek a neveléstörténet iránt érdeklődőknek. Nem csupán a tanítói pálya körülményeire, az egyházközségek adottságaira, hanem a települések helyzetére vonatkozóan is értékes információkkal szolgálnak. A forrás alapján készített adatbázis kibővíthető az egyéb felekezetek és a községi elemi népiskolák adataival is, még inkább árnyalva a korszak tanítóságának életviszonyait. 19MNL TML VI. 501. b. TVT i. Győri János őcsényi ref. tanító jav. jkv. 201907. évi XXVI. te. 21MNL TML VI. 501. b. TVT i. Váry Etelka faddi ref. tanító jav. jkv ^MNL TML VI. 501. b. TVT i. Németh Lajos dunaföldvári ev. tanító jav. jkv 178
