Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
bályozásáról (1907. évi XXVII. törvény).3 A tanítók fizetésének, járandóságainak nagyvonalú, a többi állami alkalmazottéhoz igazított újraszabályozása mind az állami, mind pedig a nem állami oktatásügyben jelentős lépésnek számított. Kiszámíthatóvá, tervezhetővé váltak a tam'tói, tanári karrierek: az alapfizetésekhez lakbér, ötévente korpótlék járt.4 1948-ban kelt jegyzőkönyvek nincsenek az adatbázisban. Ennek oka az iskolák államosításban keresendő. 1948. június 16.-án ugyanis törvény született az egyházi iskolák államosításáról, vagyis az addig felekezeti iskolák állami tulajdonba kerültek, a tanítók pedig állami alkalmazottakká váltak (1948. évi XXXIII. törvény).5 így a tam'tói javadalmak ilyen formájú összeírása szükségtelenné vált. A bejegyzések száma nem egyezik a tanítók számával, mivel bizonyos tanítókhoz több javadalmi jegyzőkönyv is tartozhatott. Egy településen több tanítónak is lehetett javadalmi jegyzőkönyve. Előfordultak olyan tanítók is, akiknek nem volt javadalmi jegyzőkönyve, viszont díjlevele igen, az ő adataikat is felvettem. Az adatbázis fejléce 12 rovatból áll: a forrást őrző intézmény nevén és jelzetén kívül külön rovat tartalmazza az iskola nevét; a működésének feltételezhető kezdetét; a tanító nevét; a jegyzőkönyv felvételének idejét; a tanító besorolását; alkalmazásának kezdetét; javadalmát; a javadalmi tételek felsorolását; a javadalom forrását, valamint a javadalmi jegyzőkönyv mellékleteit. De miről is informálnak minket a javadalmi jegyzőkönyvek? Megtudhatjuk például, hogy feltételezhetően a legrégebben működő protestáns iskolák közé tartozott a megyében a Gerjeni református elemi népiskola (1520-tól)6 és a Bölcskei református elemi népiskola (1550-től).7 A legrégebben alkalmazásban lévő tanító pedig a Bogyiszlói református elemi népiskola kántortanítója, Dobos János volt (1860. április 24.-től).8 De tájékozódhatunk például a férfi-nő tanítói arányról is. Bár a tanítónők száma a vizsgált időszakban fokozatosan emelkedett, az adatbázisunkban a tanítók túlnyomó része a férfi volt. Csupán húsz tanítónő nevét jegyeztük fel, azaz a tanítók 12%-a volt nő. A legrégebben alkalmazásban lévő tanítónő Rátzné Länderer Leona, a Szekszárdi református elemi népiskola III. sorszámú tanítónője volt, aki 1898. szeptember 1. óta tevékenykedett az iskolában.9 Férjét, Rátz Gyulát követte a katedrára, aki ugyanitt volt I. sorszámú tanító. A tanítói jövedelmek vizsgálata lehetőséget nyújt a tanítói világ, életforma feltárására. A fizetések elemzésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a vizsgált negyven év alatt háromféle pénznem követte egymást: a korona, a pengő, valamint a forint. Az adatbázisban lejegyzett legmagasabb jövedelme Szabó Istvánnak, a bölcskei református tanítónak volt, akinek az éves illetménye 1924-ben 10737 korona 31907. évi XXVI. te. 4 FELKAI 1999. 7-8. 51948. évi XXXIII. te. 6MNL TML VI. 501. b. TVT i. Vida Ferenc gerjeni ref. elemi népiskolai tanító jav. jkv. 7MNL TML VI. 501. b. TVT i. Szabó István bölcskei ref. elemi népiskolai tanító jav. jkv. 8MNL TML VI. 501. b. TVT i. Dobos János bogyiszlói ref. elemi népiskolai tanító jav. jkv. 9MNL TML VI. 501. b. TVT i. Rátzné Länderer Leona szekszárdi ref. elemi népiskolai tanító jav. jkv. 174
