Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
tavaszi vetésre. A lelkésznek járt még rét, „mellybe terem négy kocsi széna. "A kenderföld nagyságát az elvethető magok mennyiségével adták meg: „mellybe belemegy két nyolcada mag”. A földesúrtól kapott földek teljes haszna a lelkészt illette, ezután se dézsma, se robot szolgáltatás nem járt. A belvárdi prédikátornak gróf Batthyány János 1813-ban 11 és fél hold szántót, 4 kaszás rétet adott. Belső telket és gyümölcsöst „méltóztatott kegyelmesen minden dézsma s minden egyébféle adózás nélkül kiméretnirib A belvárdi tanító hasonlóképp kapott belső telket, veteményes kertet, rétet és majdnem 3 holdnyi szántót. A drávacsehi prédikátornak házhelyét a siklósi uradalom adta, „esyn s% Eklézsia a Méltóságos Uras ágnak különös tekintetbül semmi adó alatt nincsen. ”36 37 Garéban a plébániaházhoz % telket adott az uraság, ez után robotot, füstpénzt, csirkét, árendát is kellett adni.38 A káptalan Garéban egész évre való fával ellátta a református prédikátort, de mivel erről nem volt papírja, egy idő után a fajárandóság megszűnt.39 Ugyanígy járt a be- sencei prédikátor, akinek ugyan a helytartótanács 1808. évi leiratában évi 12 öl fa adományt rögzített, viszont oly kitétellel, hogy amíg az uradalomnak tetszik. így pár év után a fajárandóság elenyészett.40 A jövedelem másik forrása a községtől származott. Az egyházközség egyedi szerződésekben határozta meg, pontosan mivel támogatják a lelkészeket, tanítókat. Ezek a szerződések tartalmazták a község kötelességét, mit kellett adni a pároknak, a gazdáknak, az iskolás gyerekeknek, valamint a stólajövedelmeket is aprólékosan részletezték. 1813-ban a felsőbaranyai kerület folyamodott a vármegyéhez, hogy hitelesítse a lel- készi és tanítói járandóságokat, mivel csak egy régi könyvben volt rögzítve, amely azóta megváltozott. A főszolgabírákat és esküdteket utasította a vármegye, hogy készítsék el a járandóságok hiteles, községi elöljárókkal aláírt szerződések jegyzőkönyvét.41 42 A község dolga volt a lelkésznek járó földek megművelése. Az őszi, illetve tavaszi vetésre 2-3 hold szántó járt a prédikátornak. A drávamenti rossz természeti viszonyok, körülmények mellett azonban lényeges volt a föld holléte. A drávafoki lelkipásztor azt panaszolta, hogy mivel ennek a földnek nincs állandó, kijelölt helye, minden évben „más-más helyen adódik, mégpedig oly rossz helyeken, erdő mellett lévő zugolyokba, vizenyős lapályokba, kár torkába, és olly hibásan, hogy 3 holdnak kellene a Conventio szerént lenni, mind az őszj, mind pedig a tavasz} ve^s ald való földnek, de négy esztendő alatt egyszerűéi többet a 3 hold még meg nem volt. Holott pedig ez volna a Prédikátorifizetésnek egy jó ága.>A1 36MNL BaML XII. 14. Belvárd 19. 37MNL BaML XII. 14. Drávacsehi 59. 38MNL BaML XII. 14. Garé 114. 39MNL BaML XII. 14. Garé 114. ®MNL BaML XII.14. Garé 113. 41MNL BaML IV.l.m.8. 42MNL BaML XII.14. Drávafok 90. 153
