Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A négyes tábori tarackezred
72 De keressük föl az ezredet a harctéren. Négyes tarackezredbeli tüzérség egy elhagyatott házba vette magát. Parancsot kapott, hogy kezdje meg a tüzelést, megállapítandó, merre van az ellenséges ágyúk pozíciója. Az első emeleten a megfigyelőpontot Kunz Titusz tartalékos zászlós foglalja el. Megdördülnek a négyesek tarackjai s hogy jól találtak, bizonyítja az ellenség oldalán látható zavarodás és azután az onnan jövő dühös srapnell-tűz. Úgy röpköd a srapnell ezüst felhője, mint a platán bolyha a szélben és valamennyi a zászlós őrhelye felé kívánkozik. Mintha csak egyenesen neki szánnák a muszka tüzérek összes lövedékeiket. Igaz, a srapnell egy darabig idejekorán robbant szét, de mind jobban közeledett a zászlóshoz, a ki mozdulatlanul állt helyén s nyugodtan adta le megfigyeléséről szóló jelentéseit. Most . . . most belevágódik egy vasdarab az ablakba, utána egész zápora a szilánknak, golyónak, a fal porzik, tégla és vakolat szerteszét röpköd, az ablakfa forgácsai recsegve lövelnek szerte, — a zászlós nem törődhetik velük. Hej, budapestiek, ha most látnátok a négyes tarackost, bizony elismernétek, — amit különben úgy is elismertek — hogy nemcsak a Stefánia-úton tud ő remekül végiglovagolni, hanem vitézül szembe is tud nézni a halállal. Nem törődhetett a zászlós a srapnell-záporral, ennek gondját bátran rábízhatta a derék kezelőlegénységre, mely a földszinten dolgozott. Ezek a hős tüzérek úgy dolgoztak, mint az ördögök. Hatalmasan feleltek az ellenségnek, a két kezük égett a munkától, arcukon veríték és korom, egy része az ágyúk körül foglalatoskodott, másik része az ellenséges lövedékek okozta tüzet oltotta, minden ember izmai megfeszültek, minden ideg lázasan vibrált. Egyszerre irtóztató, dobhártyát repesztő robaj rázta meg a házat, mely mintha fölemelkednék, s reszketne, akárcsak a hideg rázná. A zászlós úgy érzi, mintha levegőbe kapná valami, aztán kiáltozás és hörgés zűrzavara ér füléig. Föltépi az ajtót s letekint a földszinti kapualjba. Füst, por, korom kavarog onnan fölfelé, akárcsak mintha valami megvadult forgószél tévedt volna be a házba. Egy
