Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
Egy pillantás az ellenséges lövészárokra
68 Persze, mert a szakasz nagy része már örök álomban fekszik. Már csak nyolc ember áll a lábán és küldi a golyót a szerbre, a szakasz utolsó nyolc embere, de a maroknyi csapat nem csügged, halálmegvetéssel védi most is a század szárnyát. Végre megérkezik az erősítés! A szakaszvezető jelenti, hogy a szakaszból nyolc ember maradt meg s aztán tovább harcol a hős maradék. Teljes harminc órán át védték ezek a hősök helyüket a túlnyomó ellenséggel szemben. Ez a második század utolsó nyolc hősének története. Biró őrmester és Kurucz szakaszvezető megkapta a vitézségi aranyérmet. Egy pillantás az ellenséges lövészárokba. 1915 február 9 -én történt a nehéz kárpáti harcokban, hogy a Schariczer György altábornagy vezérlete alatt álló 16-ik császári és királyi gyaloghadosztály, amelyhez Schmettau vezérezredes német hadosztálya testvéries fegyverbarátsággal csatlakozott, nemcsakhogy ércfalként megállította a megszámlálhatatlan muszka rohamot, hanem másodszor nekikészülődött, hogy számra nézve kisebb, de belső értékre nézve sokkal fölényesebb súlyával az ellenséget leszorítsa a hegyekről. Hogy elől teret nyerjünk, szükséges volt mindenekelőtt, hogy az oroszoknak Falkovtól nyugatra előretolt, s rendkívül megerősített támaszpontját elfoglaljuk. A mieinknek eddigi rohamai ezek ellen az akadályokkal teletűzdelt ellenséges állások ellen, a súlyos áldozatok ellenére, hiábavalók
