Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A szombathelyiek zászlaja
92 embere, aki tudja, hogy elül szörnyen dolgozik a halál kaszája és ő az utolsó támaszték, melyben harcban álló bajtársai bíznak. Az utolsó tartalék bátorságától, szellemétől és erejétől függ a nap, az ezred, annyi derék magyar katona sorsa. Rohan a zászlós és már messziről ordítja a parancsot az utolsó tartalék katonái felé, akik ott fekszenek hátul fedezékeik szélén, túlfeszített idegekkel, lázasan, vadul csillogó szemmel, ugrásra készen, akár a vadállatok. Most megpillantják a zászlót, amint feléjük lengeti az ifjú hős. A zászló velük van! A zászló velük megy! Előre, előre ! Egy lendülettel felugranak és hatalmas szökésekkel rohannak előre. A zászlós a harc gomolyába, a döntő helyre viszi őket. Egyre közelebb tombol a csatazaj. Már végigzuhan a földön egyik-másik katona és üveges szemmel bámul az égi boltozatra. Mit tesz az? A zászló velük van! A zászló velük megy! Végre ott vannak bajtársaiknál. Dörgő éljen és ujjongás fogadja őket, mely szinte túlzengi a csatazajt. Most aztán belezúdulnak a tartalék sorai a lövészárkokba vagy gyorsan fölhányt fedezékek mögé veti magát a katona és megkezdődik a dolog melege. Az egész ezred érzi, hogy itt az utolsó tartalék s a fáradt kar, izom, lélek új erőre kap. Ott áll a katonák közt a zászlós, körülzizegve és körüllángolva a csata acélbogaraitól és tüzétől, de úgy tetszik, dicső tiszte megóvja őt acéltól és lángtól. Magasra emeli a zászlót, magasra a folyton tüzelő sorok fölé. És az ép katonák tekintete kigyullad e látványra, a sebesültek összegyűjtik végső erejüket és utolsó küzdelemre kényszerítik fegyvertfogó zsibbadt karjukat, a haldoklók arca fölsu- gárzik . . . A zászló velük van, a zászló előttük van! így állja meg az ezred a véres napot és ha kell, kész holnap ismét sorompóba állani Isten, a király és a haza nevében. Minél keservesebb a harc, annál dicsőségesebb ezredük jelvényére nézve, melyet a zászlós ezekben a súlyos órákban feléjük lengetett — a nyolcvanhármasok ifjú zászlajára nézve.
