Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
712 A SZABADSAGHARCZTÓL rították. 1850—1854-ig Eckstein Rudolf mint cs. és kir. biztos kormányozta a vármegyét. 1854—59-ig Cseh Edo megyefőnök, 1859- és 1860-ban hasonló minőségben Szalay Nikodém ült a vármegye élén. 1861- ben, az alkotmányos korszakban, az egykori alispán, Scytovsky Márton, mint főispán kormányozta a vármegyét, kit a provizórium idejében 1861-től 1864-ig Szalay Nikodém, mint kir. biztos, majd Csernyus Andor, mint pro- vizoriális főispán követtek. Végre beköszöntött az alkotmányos korszak, melynek első főispánja 1867-tői Liptay Béla báró volt, ki után 1868-ban Perczel Miklós ült Bárány avármegye és Pécs szab. kir. város főispáni székébe. Alig van közéletünknek kimagasló alakjai között olyan férfiú, ki az élet phasisai- nak oly sok és különféle esélyeivel kötött volna ismeretséget, mint enagy nevű férfin, ki 1868-ban a két törvényhatóság élén állott. Perczel Miklós, Móricz és Béla testvére, szülét. Bonyhádon, Tolnavármegyében 1812- ben. Neveltetése jelölte kijövő szereplését; mert mi mást lehetett volna várni, mint alapos képzettséggel párosult nemes törekvést és nemes tetteket s lángoló hazaszeretetei ama férfiútól, k i V örösmarty Mihálytól, a haza koszorús költőjétől nyerte kiképezte- tését s a ki Vörösmar- tytól tanulta el a magyar erényeket. — Perczel Miklós elvégezvén a bölcsészeti és jogi tanfolyamokat, ismert tehetségénél fogva 1832-ben Baranyavármegye aljegyzőjévé választatott meg s kifejtett munkássága albiróvá emelte. 1848-ban hazánk emlékezetes napjaiban képviselője volt Baranyának s mikor később a tolnamegyei kölesdi kerület képviselői tisztét odahagyta, nemzetőrségi őrnagygyá lett. Ez volt lépcsője ama gazdag tapasztalatainak s hányatásának, rnelylyel két világrészben oly nemes lélekkel PERCZEL MIKLÓS Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánja.
