Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB IDŐKIG. 713 szembe szállott. Móga, Schwechat és Moór. Első sorban e csaták látták vitézségét, melyek után 1849-ben ezredes lett és aradi várparancsnokká neveztetett ki. A fegyverletétel után Kutahiában élt. 1851-ben búcsút vett itteni tartózkodási helyétől s nejével együtt, ki ritka nemes lélekkel osztozott férje sorsában, Amerikába vitorlázott. Itt állott az élet gondjainak közepette, de lelke nem csüggedett; franczia iskolát nyitott, hol e nyelvből órákat adva, 40 acre földet vásárolt s házat építtetett, melyben elvonulva az élet zajától, sokszor ábrándozott szeretett hazájának leendő sorsa fölött. 1857-ben Jersey-szigetén időzött, majd 1859-ben Olaszországban látjuk őt, honnan visszatérve Amerikába, -láva-államba utazott, hol mint dandárnok, a jávai ütközetben hős gyanánt emelkedett ki társai fölött. Az itt lezajlott idők után New-Yorkban telepedett le, de a Magyarországon bekövetkezett új aera visszahívta őt, hogy tehetsége és buzgalmával hazája javára lehessen. 1868. év május 26-án Baranyavármegye főispánjának neveztetett ki, mely állásában 1887-ig odaadással s ritka tevékenységgel működött. 1887-ben lemondott e méltóságról s akkor Pécs szab. kir. város országgyűlési képviselőjévé választotta. Egy czikluson mint képviselő vett részt a törvényhozásban s ezen túl mint a főrendiház örökösj tagja. Nyugalomba vonulásakor őfölsége a szent István-rend kis leereszt-/ jével tüntette ki. Perczel idejében Jeszenszky Ferencz volt az alispán, a bükkösdi földesúr. Talpig becsületes, derék és áldott jó szivü férfin ; a kit őszinte tisztelet, szeretet és közbecsülés vett körül. Az alispáni székbe 1861-ben ült. Ez év végétől 1865. év november 3-ikáig Horváth dános volt a vármegye alispánja. Innen ismét Jeszenszky Ferencz foglalta cl az alispáni széket 1889-ik év végéig. Az ősz főispán után Kardos Kálmán vette kezébe a két törvény- hatóság kormányzásának gyeplőjét. Bevonulása diadalát, beiktatása örömünnep volt Pécsett. A vármegye egész területén, a merre a vonat haladt, melyen Pécsre érkezett, minden állomáson ezer és ezer ember fogadta. A pécsi vasúti állomáshoz vezető úton s az utczákon, a melyeken a mellet bevonult, több mint tízezer ember foglalt helyet. A menet előtt bandérium lovagolt, melyet Jeszenszky Lajos megyei árvaszéki ülnök, a jelenlegi elnök vezetett. Este fáklyás-menet és kivilágítás volt. Másnap a vármegyeházán iktatták be nagy ünnepélyességgel, ezt jelképezi a kép, melyet a jelen kort tárgyaló rész bekezdő lapján fejléezül használtunk. Ősi szokás szerént a vármegye négy legidősebb főszolgabirája megragadja a főispáni szék négy lábát s a rajta ülő főispánt háromszor a magasba emelik. Ezt a jelenetet örökítette meg a kép, melyet a főispáni installáczió emlékére Kaldewey festett. A kép Kardos Kálmán tulajdona. Harmadnap a városházán iktatták be az új főispánt. Mind a két napon díszlakoma volt a „Hattyú“ nagytermében. Yaszkai és Kardosfalvai Kardos Kálmán született 1839-ben Hidasdon, Baranyavármegyében, hol a család már évszázadok óta tekintélyes és fölkarolt birtokos.. Atyja Baranyának közszeretetben álló alispánja volt ; anyja
